Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kéri Henrik: A hidasi (bonyhádi) uradalom tulajdonosai 1660 és 1740 között. A birtok betelepülése a törökök kiűzése után 323
A BONYHÁDI URADALOM TULAJDONOSAI 1660 ÉS 1740 KÖZÖTT 329 és Kürtös használata miatt.2 9 Neve Kun Jánoséval együtt (testvéröccse lehet) 1721-ben a Tolna megyei kétségtelen nemesek között szerepel.3 0 Az 1727-es nemesi összeírásban ismét megjelenik a nevük a kétségtelen és vagyonnal rendelkező nemesek között (indubitati et possessionati nobiles),31 de sem kétségtelen nemességükről, sem vagyoni állapotukról nincs további adatunk, - azon kívül, hogy Kun Ferenc teljes joggal jár el feleségének birtokügyeiben. Az 1725-ös baranyai nemességvizsgálatban szerepel egy Kun Pál, 1754-ben ennek fia, Kun Sándor,3 2 velük való rokonsági kapcsolat nem mutatható ki. A magyarországi nemesi családokat tárgyaló munkák az ország területén számos, egymással rokonságban nem álló Kun-családot ismernek, de egyik sem hozható össze biztonsággal Kun Ferenccel. Megjegyezzük azonban, hogy a Veszprém megyei szentkirályszabadjaiak már 1702-ben kérték Lipóttól nemességük igazolását, s a veszprémi káptalan 1721 hirdeti ki III. Károly oklevelét, mely elismeri a szabadiak nemességét, köztük a Kun családét is, - s ebben az évben Tolna megye is felsorolja Kun Ferencet a kétségtelen nemesek között. Meglehet, hogy Kun Ferenc mint a szabadi kisnemes Kun család tagja vette el a viszonylag tehetős pápai özvegyet, Somogyi Máriát. Kun Jánosról azt tudjuk, hogy a jó vagyoni körülmények között elhunyt dombóvári jószágigazgatónak, Egry Lászlónak özvegyét, Kulcsár Erzsébetet vette feleségül, a vagyon itt is a feleség vagyonát jelentette.33 Kun Ferenc az 1720-as években mint Hidas földesura többször is megjelent a baranyai megyegyűléseken, — az 1710-es években ezen a címen Kersnerics János vett részt, — sőt az 1723-as tisztújításon alispánjelöltként indul, de Petrovszky Józseffel szemben alulmarad. Felesége, Somogyi Anna Mária halála után (1728 körül hunyhatott el) 1730-ban bekövetkezett haláláig mint az árvák gyámja ő intézi a birtok ügyeit, a gyámsági teendők ezután átmenetileg a nagyapára, Somogyi Ádámra szállnak. О azonban már 1734-ben elfoglaltságára és a nagy távolságra hivatkozva — még mindig Veszprém megye alispánja és Pápán lakik — lemond a gyámságról, és a Kun árvák és a vagyon sorsát a legidősebb unoka, Rizács Júlia férjére, Kajdacsy Zsigmondra bízza. 1738-tól bírósági döntés alapján Pinczés Imre, a szekszárdi apátság tiszttartója a Kun-árvák gyámja, mivel Kajdacsy az árvák vagyonát a sajátjaként kezelte és a jövedelemmel nem számolt el.34 Schilson János Mihály a Würzburg melletti Tauber-Königshofenben született egy kocsmáros gyermekeként. 1707-ben I. József császár Sopron belső tanácsosi állására javasolja, ezt a város parancsnak tekinti s megválasztja. 1708-ban nőül veszi Kersnerics Annamáriát. Nemes ember, az 1715-i országgyűlésen honosítják. A győri püspök fertőrákosi uradalmának jószágigazgatója.35 1714-ben szécsényi kastélyában Kersnerics Jánosnak átad a tolnai, baranyai birtokra vonatkozó okmányokat,3 6 s 29 TMÖL, Közgy. ir. 10:201. 30 TMÖL, Közgy. ir. 5:42: Kun Francisci et Joanni in numerum indubitatorum nobilium facta insertio. (1721), csak az indexben szerepel, az okmány nincs meg. 31 TMÖ1, Közgy. ir. 5:57/7. 32 BMÖL, 0:115 és 0:117. 33 TMÖL, 10:765. 34 1738.09.06, nyilatkozat a győri káptalan előtt. 35 Az adatokat Házy Jenő idézett könyvéből vettem. 36 45. sz.
