Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Magyarország népei Szent István korában 3
MAGYARORSZÁG NÉPEI SZENT ISTVÁN KORÁBAN 29 neve török ('vas'), az utóbbié szláv eredetű ('felebarát').9 4 Szent István korára, illetve a közvetlenül Szent István halálát követő évekre vonatkozóan későbbi forrásokban több személy neve előfordul. István hadvezérét, Csanádot talán magyar eredetű néven nevezték (bár a részletek bizonytalanok), ellenfele, Ajtony neve viszont bizonyosan török ('arany').9 5 A királyi méltóságig jutott Aba ('atya, ős'), valamint a pogánylázadás élére állt Vata ('elsüllyed, elmerül'; 'tevecsikó') egyaránt török nevet viselt.96 A korai időszak nem keresztény nevű püspökei közül Buldi ( bő 'gazdag') neve török eredetű,9 7 Beztricusé ismeretlen, Beneta neve a Benedek (.Benedictus) származéka lehet.9 8 Úgy tűnik, a török nevek visszaszorulóban levő divatja legtovább az új állammal szemben álló, pogány érzelmű, illetve a latin kereszténységig nem vagy csak színlelésből eljutó törzsi vezetőknél élt (a sorba a korábban tárgyalt Gyula család tagjai is beletartoznak, viszont — ha jó a névfejtés — Buldi kilóg belőle). A Szent István alatt vértanúhalált halt és a 11. század végén szentté avatott Zoerardus neve szláv,9 9 ami érthető, hiszen lengyel származású volt. Ali. század második feléből származó Altaichi Évkönyv közvetlenül Szent István halálát követő időben néhány magyarországi főember (princeps) nevét ö( rökítette ránk. Itt Schebis, Budo, Ztoizla, Pezili, Zaunic szerepel, körüket a 14. századi magyarországi krónikakompozíció Deuecher és Wisce—Visca nevű személyekkel bővítette.10 0 E hét név azért fontos, mert egy meghatározott — bár szűk — csoport, a korai világi elit összetételére enged következtetni 1040 tájáról. A-mennyiben nevükből etnikumukra következtetni lehet, többféle népet képviseltek. Feltehetőleg szláv eredetű nevet viselt Buda, Devecser, Stoj szláv és esetleg Viske, magyart Szolnok és Sebes (bár a magyar sebes köznév eredete ismeretlen), németet Pezli.10 1 Még egy metszet van Szent István korához közeli időből, 1055-ből a főúri elit etnikai összetételére vonatkozóan, hála annak, hogy a tihanyi alapítólevél a hitelesítő formulában (signum) fenntartotta ezeket. Összesen 19 név olvasható itt,10 2 közülük 10 a latin, keresztény és biblikus név (Benedictus érsek, Maurus, Clemens, Nicolaus püspökök, Lazarus apát, Zachefus] nádorispán, Vitus, Martinus, Helias, Andreas ispánok). A további 9-ből német eredetű 3 (Gulco ispán, Lutouic ispán, Nana lovász), szláv 2 (Woiteh ispán, Preca asztalnok), török (Cupan bíró) és magyarnak tekinthető (Ernei ispán) l-l, ismeretlen eredetű 2 (Fancel ispán — esetleg olaszból lehet származtatni —, Celu minister).103 94 FNESz. II. 675., 307. 95 FNESz. I. 305.; Németh Gyula: a 88. jegyzetben i. m. 257-259. 96 FNESz. I. 47., II. 744. 97 Pais Dezső: Bő. Magyar Nyelv 23 (1931) 502-503. 98 Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum. II. Commentarii. 1. Ab initiis usque ad annum 1301. Composuit Elemér Mályusz. Adiuvante Julio Kristó. Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova. VIII. Bp. 1988. 315. Itt passim a 11. század első felében a magyar történelemben szerepet játszó valamennyi előkelő személy neve megtalálható. 99 Melich János: Zoerardus. Magyar Nyelv 30 (1934) 129-135. 100 AAm. 23., 25., 26., 43.; SRH. I. 326, 336. 101 FNESz. I. 261., 369., II. 590.; Pauler Gyula: a 22. jegyzetben i. m. 416.; TESz. III. 505-506.; a 98. jegyzetben i. m. 271., 297-288., 310. Vó. Jakubovich Emil: Viska, Stojszló, Pécel. Magyar Nyelv 23 (1927) 228-229. 102 DHA. I. 152. 103 Bárczi Géza: a 81. jegyzetben i. m. 59-64.
