Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kéri Henrik: A hidasi (bonyhádi) uradalom tulajdonosai 1660 és 1740 között. A birtok betelepülése a törökök kiűzése után 323
328 KÉRI HENRIK kálvinisták és rác vallásúak, azaz magyarok és rácok.2 6 A kuruc háborúk alatt elnéptelenedett faluba először a rácok térnek vissza, 1711-ben 22 családot írnak össze, ők frissiben jöttek Szlavóniából.2 7 Többüket Hidasi névvel illetik, feltehetően ők már a kivonulás előtt is a faluban éltek. Az 1719-es általános összeíráskor 36 család él a faluban, az 1720-as országos összeírás 32 családot említ, a nevek alapján ítélve kilenc család magyar nemzetiségű, meglehet, hogy a korábbi magyar lakosság tért vissza. Az összeírok még megjegyzik, hogy nincs elég földjük, ezért a szomszédos Tolna megyében is művelés alá fogtak földet. Megemlítik még, hogy kitűnő szőlőik vannak. 1723-ban 70 rác és magyar család él Hidason. Mind a lakosok száma, mind azok viszonylagos stabilitása miatt kézenfekvő, hogy az uradalom központja kezdetben Hidas volt, a tulajdonosok a baranyai megyegyűléseken jelentek meg, illetve Baranya megyei tisztségek viselésére törekedtek. Tudunk Hidason egy Jovan nevű ispánról, az újratelepülő községek első szerződéseit Hidason kötik, sőt Hidason irodája is lehetett az uradalomnak, amelyet „Cantzley Hitasch" névvel illet egy 1720-as, 1722-es telepítési és egy 1723-as adásvételi szerződés. Az 1724-es szerződések Bonyhádon köttettek, s ettől az időponttól kezdve helyesebb bonyhádi uradalomról beszélni, amelynek egyik birtoka Hidas. A tisztázatlan birtokos viszonyok a birtok elnevezésében is mutatkoznak, így a Baranya megyei közgyűlési jegyzőkönyv Hidast 1729-ben „bona Domini Kun"-ként említi, 1730-ban egyszerűen, Possessio Hidas"-t írnak, 1732-ben pedig „Somogyiana Hidas" néven szerepel a jegyzőkönyvben. Az 1710-es években még „bona Kersnericsiana" volt. Az újratelepítés időszaka egybeesik a tulajdonos váltással. Kéthelyi Éva 1711-ben hunyt el, birtokrészének tulajdonjoga gyermekeire, Kersnerics Jánosra és Annamáriára száll. Az ügyek intézését Kersnerics János veszi át, 1710-től 1718- | ig mint Hidas földesura többször részt vesz a baranyai megyegyűléseken.28 A j Kersnerics-érdekeket a húszas években Annamária férje, báró Schilson János Mi- | hály védi. Ebben az időben a másik ágon is végbemegy a birtokos váltás: erre az időre eshetik Kéthelyi Júlia halála, a továbbiakban Somogyi Ádám helyett az örökös Somogyi Anna Mária második félje, Kun Ferenc intézkedik. Az 1720-as években Baranya megye közgyűléseinek jegyzőkönyvében többször jelenik meg a neve mint Hidas földesura. Kun is, Schilson is, akárcsak Somogyi Ádám és Kersnerics Mihály, földesúri jogukat feleségük nevében és felhatalmazásával gyakorolták, az előbbiek megjelenése azonban véget vetett a családi békének. Megkezdődött a pörösködés és osztozkodás, melyet újabb pör és osztozkodás követett. Mit tudunk Kun Ferencről és báró Schilson János Mihályról? Kun Ferencről kevés biztos adatunk van. Somogyi Mária első féijének, Rizács Jánosnak halála után házasodhatott össze Kun Ferenccel. Az első házasságból született lányt, Rizács Júliát 1717 májusában keresztelik Pápán, 1719 decemberében már Kun Ferenc jelent be tiltakozást Jáni bátai apát ellen Mórágy, Nána 26 Timár György, A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1685, 1696). Baranyai Helytörténetírás 1982, 71. 1. 27 Baranya Megyei Önkormányzat levéltára (=BMOL), Conscriptiones ( = 0), Conscriptio rascianorum ex Sclavonia redeuntium. 28 Anßyal Pál, Báró Nesselrod püspök és főispán kora, 1703-1732, Pécs, Baranyai Múzeum Egyesület Evkönyve, II. évf. 1909, p. 119-126.
