Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kéri Henrik: A hidasi (bonyhádi) uradalom tulajdonosai 1660 és 1740 között. A birtok betelepülése a törökök kiűzése után 323
A BONYHÁDI URADALOM TULAJDONOSAI 1660 ÉS 1740 KÖZÖTT 327 szekszárdi apát amiatt tiltakozott, hogy Kersnerics kb. 65 rác fegyveressel elfoglalta Széplakot, az apát embereit elűzte és tüzet okozott.2 2 Nyolc évvel később, 1711-ben viszont a pécsi jezsuiták követelik Kersnericstől Széplakot.2 3 Pontos képet a birtok népességéről a közgyűlési jegyzőkönyvekben, összeírásokban közölt adatok alapján aligha rajzolhatunk meg. A birtok túlnyomóan rácokból álló lakossága állandó mozgásban volt, a magyar és német etnikum nagyobb számban az 1720-as években jelent meg, fokozatosan kiszorítva innen a rácokat. A keresztnevek alapján ítélve néha a magyar családnév viselője is rác, a név gyakran viselőjének korábbi lakóhelyét, foglalkozását vagy valamilyen személyes jegyét jelzi. Hidason és Cikón 1696-ban hat-hat katonát szállásolnak el, tehát mindkét hely lakott. 1703-ban Cikón öt, Szerdahelyen tizenegy család lakik. A kuruc háborúk alatt a lakosság feltehetően ideiglenesen Szlavóniában keres menedéket. Elsőnek a hidasiak térhettek vissza. 1711-ben a birtok felügyeletével megbízott Virág Ferenc jelenti Kersnericsnek, hogy a hidasi rácok semmiképp sem akaiják megadni a kilencedet, a tizedet meg a pécsi káptalan követeli. Ha a cikóiak és a többiek visszatérnének, egy háztól három forint bért fizetnének; kilencedet nem akarnak fizetni, viszont három szabad év elteltével robotszolgáltatást vállalnának.2 4 Cikón aztán 1713-ban hat, 1715-ben nyolc családot írnak össze, az 1717-es összeírás öt családot említ („kóborló rác népséggel újratelepítve"!), 1718-ban tizenegy családot találnak. Az 1720-as országos összeírás szerint 1719-ben a régi lakók egy kivételével mind elmenekültek, s helyükre két különböző (a nevek alapján rác és német) nemzetiségű telepesek érkeztek. Majoson 1715-ben és 1716-ban éltek rác családok, a húszas összeírás szerint a régi lakók a falut elhagyták, s az aratás előtt 12 személyből álló frank (német) csoport révén újra betelepült; 1722-ben a faluban már harminc családot számolnak össze. Bonyhádon 1715-ben 17 család él, többségük délszláv (meglehet, hogy horvát), köztük magyarok is lehetnek. Hamarosan ismét továbbállnak, az 1720-as országos összeírás szerint a település négy év óta lakatlan (bár az 1717-es összeírás szerint még két szláv család és egy Jován nevü igény szegény [miserrimus] bíró élt ott. Néhány család Börzsönyben, Berekalján, Csöcske pusztán is élt. Mórágyról a korai összeírásokban nincs adat, egy 1723-ra datálható beadványból kiderül, hogy elűzték a községből a nem kis létszámú rác lakosságot, mely nagyobb számban már két évvel korábban költözött oda, sőt földesurukkal írásos szerződést is kötött.25 1724-ben németek települnek meg a községben. Az uradalomnak nevet adó Hidason a pécsi provizorátus 1695-ös összeírása szerint Jányi György nagyszombati püspököt nevezik meg tulajdonosként, akinek évi három forint adót fizetnek. Igényt tart még a községre a pápai Somogyi Ádám, de neki nem adóznak. Viszont adót szed tőlük mint török földesúr a szigetvári Disztraka. Az 1796-os összeírás szerint 3 forint adót fizettek Somogyi Ádám pápai kapitánynak, de adóztak Húszan Bulyuk basának és a török császárnak is. Lakosai 22 33. sz. 23 42. sz. 24 43. sz. 25 TÖML, Közgy. ir. 10:372.
