Századok – 2000
KISEBB CIKKEK - Veszprémy László: Mítosz és történelem a 13. századi Európában. Adalék Kézai communitas-elméletének hátteréhez 245
246 KISEBB CIKKEK ríthetetlen, mivel a 12. században már kilenc ősi skót grófság ismeretes. A hagyomány szerint az ország hét grófságból állt, s ezek fejei választották meg az első királyukat. E hagyomány skóciai feltűnése kétségbevonhatatlanul hasonlít a magyarországi kommunitás elméletéhez. Tekintették azt is a skótok ősi alkotmányos érzéke bizonyítékának. Ugyanakkor a mai modern történészek helyesen utalnak arra, hogy az elképzelés egy, a királyi hatalom gyengeségét kihasználó, a királlyal szembeni hatalommegosztás jogi kereteit jelölte ki. Egy olyan jogi burok volt, amely nem a nemesség teljességének az érdekeit szolgálta, hanem a legfelső arisztokrata és főpapi körök fogalmazták a többiek nevében, miként az Magyarországon is történt. A történeti körülmények mindkét országban igen hasonlóak. Nálunk a gyerekfejjel trónra lépő IV László egyre nagyobb belpolitikai viharokat kavaró uralma adhatott okot a kommunitás-elmélet kidolgozására, míg Skóciában a régensi intézmény (custodia, la garde) bevezetése. Elsőként II. Sándor 1249. évi halála után, a 8 éves III. Sándor mellé neveztek ki régenseket, majd 1286-ban annak fiatalkorú unokája, Norvégiai Margit mellé. A régensek száma több volt, s a kommunitás nevében történő kiválasztásban a nemesi csoportosulások közötti erőviszonyok voltak meghatározóak. A későbbi magyarországi fejlődéshez hasonlóan, hatalmukat 1286-ban a régensek pecséttel próbálták intézményessé tenni. Ez a királyi pecséthez hasonlóan egyik oldalán a skót oroszlánt, a másikon Szt. Andrást ábrázolta. III. Sándor kiskorúsága idején (1249-1257) használt királyi pecsét egyik oldalán a király térdére helyezett karddal, „Légy ravasz mint egy kígyó és ártatlan mind egy galamb", „Isten kegyelméből a skótok királya' ' felirattal, míg a másikon a királyi címer oroszlánjával frappánsan jellemezte az uralkodásra még csak készülő uralkodót.7 Hasonlóan érdekes a régensek 1286. évi pecsétjének felirata, amely Szt. Andráshoz fohászkodik, hogy legyen a skótok vezére.8 A közös európai jogi nyelvből a „communitas regni" fogalom skóciai meghonosodásához kétségkívül hozzájárult a királyi hatalom egyébként is gyenge volta. Ez részben az állandó angol fenyegetettségből fakadt, illetve abból a tényből, hogy a királykoronázáshoz sokáig nem is volt joguk. Ilyet a pápa először majd csak 1329-ben engedélyez számukra. Ha az angol koronához hasonlóan, a királyi hatalmat megtestesítő szimbólumot keressük, akkor azt az oroszlánban találhatjuk meg. 1304-ből és 1336-ból is van adatunk, hogy a skótok az oroszlán uralma alatt állónak tekintették magukat.9 A későbbi parlamenti, értsd rendi képviseleti rendszer kezdetej is ekkorra tehetők. III. Sándor halála után kezdődnek meg, évente egyszer illetve kétszer a nemesi gyűlések, amelyeket angol mintára „parlamentum"nak (Parliamentum, parlement) hívtak. A történészek a modern parlamenti kritériumokat figyelembe véve — intézményesülés, professzionalizálódás és képviselet — a skót parlamentarizmussal az 1350-es évektől számolnak. Addig a parlament elsősorban a skót királyok hatalomgyakorlásának egyik eszközének te-7 Grant К. Simpson: Kingship in Miniature: torum", könnyen felismerhető biblikus utalással A Seal of Minority of Alexander II, 1249-1257. In Máté 10,16-ra. Medieval Scotland. Crown, Lordship and Commu- 8 R. R. Dewies: The Peoples of Britain and nity. Esseays Presented to G. W S. Barrow. Ed. A- Ireland, 1110-1400. II. Names, Boundaries and Reglexander Grant-Keith J. Stringer. Edinburgh, 1993, nal Solidarities. In Transactions of the Royal His-131-139. A szöveg latinul: „Esto prudens ut serpens torical Society, 6th Series, vol. 5. 1995, 17. et simplex ut sicut columba", „Dei gratia rex Scot- 9 Kalckhoff: Nacio Scottorum im. 109, 384.
