Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csukovits Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai. (1446-1523) 211
A RÓMAI SZENTLÉLEK-TÁRSULAT MAGYAR TAGJAI 229 gyobb volt. Az összes belépő több, mint a felénél (1899-nél) hiányzik a lakóhely, így a megye is. A legtöbb üres cella az egri (449), az erdélyi (412) és az esztergomi (290) egyházmegyénél található. Joggal tételezhetjük fel, hogy mind az erdélyi, mind az esztergomi egyházmegye közigazgatási egységbe nem sorolható belépői közt nagy számban fordulhattak elő szászfóldiek. Többször is előfordult ugyanis, hogy egy időben léptek be a társulatba szászfóldiek és — lakóhely feltüntetése nélkül — esztergomi egyházmegyeiek.9 2 Térképen ábrázolva adatainkat, egy az országot DNY-EK irányban átszelő széles sáv rajzolódik ki, amely Szlavóniától a Dél-Dunántülon, Pest megyén át Zemplén és Ung megyékig terjed, e sáv két ponton is kiszélesedik, délen a Duna-Tisza közének déli megyéi, középtájon pedig Bihar megye kapcsolódik hozzá — az így kijelölt területről érkezett a társulatba lépők zöme. A sávból csak az Erdély déli részén élő szászok maradtak ki. A társulat tagjainak földrajzi megoszlása számos olyan kérdést vet fel, amelyre aligha lehet megnyugtató választ adni: Miért maradt ki szinte a teljes Nyugat-Magyarország, amikor arról a területről kellett a legkevesebbet utazni Rómáig?93 Miért szerepeltek az erdélyi szászok olyan nagy számban, amikor a szepességi szászok, vagy a felvidéki városok hasonlóképpen német ajkú polgársága alig bukkan fel forrásunkban? Kubinyi András rövid tanulmányában felvetette, hogy azokból az egyházmegyékből jelentkeztek a legtöbben, amelyeknek a legnagyobb a jövedelme.9 4 E két adat azonban véleményem szerint csak annyiban függhet össze, hogy az alapvetően tizedből eredő egyházi jövedelem ott a legmagasabb, ahol a lakosság a legnépesebb — ahol pedig nagyobb a népesség, ott értelemszerűen nagyobb lehet a zarándokok (és köztük a társulatba lépők) száma is. Ez a megállapítás részben igaz is. Magyarország 15. század végi népsűrűségét épp Kubinyi András állapította meg és vitte térképre, adatainkat mindenképpen érdemes az ő térképével összevetnünk.9 5 Az anyakönyvben számos adattal képviselt Baranya, Tolna és Somogy valóban a nagy népsűrűségű megyék közé tartoztak, az ugyancsak sok belépőt felvonultató Bihar azonban csak a közepesen, Zemplén pedig a ritkán lakott területek közé tartozott.9 6 A magyarázatok körébe bevonnék két, talán szubjektívnek tűnő tényezőt is. Az egyik a belföldi zarándokhelyek utazásra serkentő szerepe. A középkorvégi Magyarországon Várad, Budaszentlőrinc, Báta és Újlak volt a leglátogatottabb kegyhely A hazai zarándoklatokról fennmaradt forrásanyag szerint mindegyik helyre a szűkebb régióban élő hívek zarándokoltak elsősorban, de ha útjukat nem 92 Például LC 80/4-6. 82/2-4. 84/6-85/2. stb. 93 Elvben magyarázatul kínálkozik, hogy erről a vidékről inkább Aachenbe utaztak zarándokúira. A magyarázatnak ellentmond, hogy a fennmaradt pozsonyi, soproni végrendeletekben nem csak aacheni, hanem római zarándoklatra utaló adatot is jelentős számban találunk: SNA Bratislava, Protocollum testamentorum = MOL DF 277056, Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története Ш1-6. Sopron, 1930-1943. 94 Kubinyi-. Magyarok Rómában i. m. 88-91. 95 Kubinyi András-. A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. Történelmi Szemle 38 (1996)2-3.161. 96 Számítása szerint Baranya 24,8, Tolna 21,1, Somogy 16,6 fő/km2 népsűrűségű, Bihar már csak 11,9, Zemplén pedig 8,9 fő/km2 . Kubinyi a megyéket népsűrűség szerint 7 csoportba osztotta, Baranya és Tolna a második, Somogy a harmadik csoportba került, Bihar az ötödik, Zemplén a hatodik csoport élén kapott helyet.
