Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csukovits Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai. (1446-1523) 211
A RÓMAI SZENTLÉLEK-TÁRSULAT MAGYAR TAGJAI 227 9. Szerzetesrend: szerzetesek esetén itt tüntettem fel annak a szerzetesrendnek a rövidített nevét -— mint a fenti példa is mutatja —, amelynek a belépő tagja volt. 10. Világi tisztség: alapvetően három csoport esetében található itt adat. A kötet bejegyzéseiben feltüntették foglalkozásukat az iparosok, a litterátusok, valamint az országos méltóságot viselők (például Bocskai Péter vicebán8 7 ). Mindazoknál a világiaknál, ahol ebben az oszlopban nem szerepel adat, a cellába egy L betűt (a laicus szó kezdőbetűjét), gyerekek esetében pedig GY betűt írtam, hogy ezeket a csoportokat is összegezni tudjam. 11. Megszólítás: a bejegyzésben talált valamennyi rangra, iskolázottságra stb. utaló megjelölést felvettem—például dominus, magnificus, magister stb.—alapvetően azonban a nemesek illetve a polgárok önazonosítása érdekelt. 12. A belépő neme: a férfiak F, a nők N betűvel jelölve. 13. Családi állapota: ha a családi állapot megállapítható, a cellába az azt jelölő szó — nős, nőtlen, özvegy, hajadon stb. — került, ha nem állapítható meg, kérdőjelet tettem. Egyháziaknál ebbe az oszlopba az Egyh. megnevezés került. 14. A családban elfoglalt helye: ebben az oszlopban a bejegyzésben szereplő családtagoknak az elsőként feltüntetett családtaghoz viszonyított rokoni kapcsolatát tüntettem fel. Egy együtt belépő család esetében tehát az apa a belépő (B), az anya mint az ő felesége (B. fel.), agyerekek mint az ő fiai illetve lányai (B. fia, B. lánya) szerepelnek. Ha valaki egyedül, vagy vele rokonságban nem álló társakkal jelentkezett, akkor ebbe a cellába nem került adat. 15. A belépés módja: jelzi, hogy valaki egyedül (E), saját kezűleg (SK), családdal (Cs), nagycsaláddal (Ncs) vagy másokkal (Más.) együtt lépett a társulatba. 16. Családtagok száma: nem mindenkinél, csak a belépő családfőknél (B) tüntettem fel. Valamennyi együtt belépő családtag együttes száma került ebbe a cellába. 17. Gyerekek száma: szintén csak a belépő családfőknél tüntettem fel, ez a belépő családfő azonban lehetett az anya is, amennyiben a bejegyzésben csak ő szerepel a gyerekeivel. 18. Megjegyzés: ide kerültek a belépés okára, a fizetés módjára stb. vonatkozó adatok, valamint minden olyan adat, amely ugyan fontos, de önálló oszlopot nem kapott, például az írni nem tudás emlegetése. 19. Jelzet: a már hivatkozott módon azt tüntettem itt fel, hogy a kiadott szövegben hányadik oldalon hányadik bejegyzésben olvasható a szöveg. Az így számítógépre vitt anyakönyv alapján négy alapvető kérdéskört vettem vizsgálat alá: 1. Honnan érkeztek a társulatba lépett magyarok? 2. Milyen volt az egyháziak és világiak közti arány, milyen képet kapunk az egyházi társadalomról? 3. Milyen adatokat találunk a belépők társadalmi helyzetére? 4. Mit tudhatunk meg családi kapcsolataikról?8 8 1. Elsőként tehát a kötetben szereplő személyek földrajzi megoszlását vizsgáljuk. Az elemzés legegyszerűbb módja, ha megnézzük, hogy a belépők melyik egyházmegyéből milyen számban, milyen arányban jelentkeztek. Két táblázatot 87 LC 9/4. 88 A több száz család adatai alapján levonható demográfiai következtetésekkel külön tanulmányban szeretnék foglalkozni.
