Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csukovits Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai. (1446-1523) 211
224 CSUK0V1TS ENIKŐ 1. Biztosan jelen voltak mindazok, akik saját kezükkel írták be nevüket a kötetbe. Számuk nem volt nagy, összesen 23 ilyen bejegyzést találunk. Saját kezűleg írta ife magát a kötetbe például 1480-ban Benedek egri segédpüspök, Filipec János váradi püspök és Pál erdélyi prépost, vagy a már említett enyingi Török Imre és két társa.6 8 A manu propria beiratkozok közt az egyháziak és a világiak aránya 19 volt a 4-hez - meglehetősen árulkodó a magyar világi társadalom középkorvégi műveltségéről. Biztosan ott voltak azok is, akiknél a személyes jelenlétre utaló „kiszólást" találunk a szövegben. Ilyen kiszólásnak tekinthető az is, amikor az élőbeszéd szóhasználata érződik a szövegen: például a Szászfóldről, Váldhídról érkezett György bejegyzésében azt olvashatjuk, hogy á társulatba lépett „ma, 1480. január 15-én". Itt tehát csupán a hodie szó utal a fogalmazás frissességére.69 Csobádi János 1482 nyarán lépett a confraternitásba, ahova azért íratta be magát mással, mert — mint bejegyeztette — nem tudott írni.7 0 Hasonlóképpen ott volt, de mással íratta be magát Fábián, a zágrábi székesegyház prebendariusa, vagy a világi Zágrábi Tamás.7 1 Szerdahelyi Imrefi Miklós személyesen — personaliter — jelent meg az ispotályban, őt és népes rokonságát azonban Pál prépost jegyezte be a kötetbe.7 2 Jelen volt természetesen az is, aki külön bejegyzésben, esetleg más lapra valaki mást is beírt. 1493-ban például György kácsi apát jelentkezett, s ugyanaznap került a kötetbe Daróci Katalin bejegyzése is, az apát tollából.73 2. Biztosan nem személyesen ment Rómába 1490 augusztusában a Mátyás halála után börtönéből frissen kiengedett Váradi Péter kalocsai érsek és családja - Váradi esetleges római útjáról más forrásból is tudnunk kellene, a családtagok közt ráadásul két elhalt testvérét is felsorolják. A társulatba az érseket és rokonait Rómában élő testvére, a már többször említett Pál esztergomi prépost jegyezte be.7 4 Szintén „per proprium nuntium" jelentkezett 1485-ben Vetési Albert veszprémi püspök. Vetési évtizedeken át mint az egyik legtöbbet foglalkoztatott királyi követ meglehetősen gyakran járt Rómában, élete végén azonban alig hagyta el Veszprémet, súlyos betegsége miatt ugyanis ekkor már mozogni is alig tudott.75 Egyértelmű a helyzet Sárai Tamás esztergom-szentgyörgymezei kanonok bejegyzése nyomán: a szöveg szerint ő belépett, és beírta anyját és testvéreit, a rokonok tehát nem tartottak vele. Ugyanez olvasható ki pl. Imre jánki plébános 1520-as bejegyzéséből is: ő maga belépett, búcsúlevelet pedig magának és — távollevő — apjának kért.7 6 3. Egyszerű lenne a helyzet, ha az egyes vagy többes szám használata egyértelműen azt jelentené, hogy valaki egyedül illetve társakkal lépett a társulatba, ez azonban nem így van. Együtt jelentkező házaspárok esetén hol a 68 LC 5/2. 8/2. 8/3. 136/3. 69 LC 5/4. Ugyanarra példa: 34/3. 70 LC 8/4. „quia ego scribere nesciebam" 71 LC 6/3. 6/5. 72 LC 17/5. 73 LC 21/5-6. 74 LC 10/2. Váradi szabadulására lásd: Kubinyi: Két esztendő i. m. 13. 75 LC 9/3. Vetési életére Fraknói: Mátyás diplomatái i. m. 385-404. Újabban Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök. In: A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 18 (1986) 227-232. Betegségéről említést tesz Fügedi Erik: Uram, királyom... A XV századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. 125. 76 LC 31/5. 140/5.
