Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csukovits Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai. (1446-1523) 211
A RÓMAI SZENTLÉLEK-TÁRSULAT MAGYAR TAGJAI 213 szentévet. A pápai kúriához beadott kérvények, supplicatiók száma mindkét évben jóval több, mint egy-egy átlagos esztendőben. A pápához beadott magyarországi kérvények megoszlása Év Kérelmek száma Év Kérelmek száma 1420 95 1447 64 1421 121 1448 48 1422 92 1449 25 1423 169 1450 130 1424 69 1451 44 1425 68 1452 41 A különbség annak ellenére szembetűnő, hogy a táblázat valamennyi az évben kelt bejegyzés számának egyszerű összegzésével készült. Ha a Rómába zarándokként érkezők kérvényeit teljes biztonsággal el tudnánk választani a többi kérvényezőtől (például a javadalomért folyamodó egyháziak száma független a szentévtől, s többségük nem személyesen adta be kérelmét), az eltérés még nagyobb lehetne. Több, mint valószínű ugyanis, hogy az 1423-ban és 1450-ben a korábbinál jóval nagyobb számban bűnbocsánatért, vagy szabad gyóntatóválasztással kombinált teljes bűnbocsánatért folyamodó magyarok nagy része a zarándokok közül került ki. 1423 júniusában például több szegedi, novemberben pedig a pécsi illetve a veszprémi egyházmegyéből származó kéivényezőt találunk - vélhetőleg együtt mentek Rómába is.9 A két táblázatot összevetve az is feltűnik, hogy az 1420-as években több bejegyzés keletkezett, mint az 1440-50-es években, s az 1423-as regeszták száma is felülmúlja az 1450-ben bejegyzettekét. A Rómába zarándoklók számának csökkenése elsősorban a török támadások következménye. Zrínyi Péter már 1426-ban kelt kérvényében arra hivatkozott, hogy azért nem tud személyesen Rómába menni, mivel állandó harcban áll a törökökkel.10 Különösen igaz lehetett ez Hunyadi János nagy hadjáratainak időszakában, az 1440-50-es években. 1450-ben a pesti országgyűlés Hunyadi János gubernátorral az élén azzal a kérelemmel fordult a pápához, hogy a szentév alkalmából Rómába készülő magyarok a jubileumi búcsút itthon is elnyerhessék, a megmaradt útiköltségből befolyó pénzt pedig a török elleni háborúra fordíthassák. A pápa engedélye szerint a jubileumi búcsút azok nyerhették el a három római főtemplom meglátogatása nélkül, akik Szent László váradi, vagy Szent István székesfehérvári sírját három egymást követő napon felkeresték, a római zarándokúira szánt pénz felét pedig adományul adták. Az így összegyűlt pénzösszeg felét, vagyis jelentős summát lehetett a török elleni fegyverkezésre költeni. Magyarországon ekkor kapcsolódott először össze a jubileumi és a keresztes búcsú, s mivel a török veszély akut probléma maradt, az 1450-et követő szentévekben — egészen a mohácsi csatavesztést megelőző 1525-ös szentévig — hasonlóképpen római zarándoklás 9 Lukcsics i. m. I. 608-611. 666-671. 674-680. sz. kérvények 10 Lukcsics i. m. I. 893. sz.
