Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Rácz György: A magyarországi káptalanok és monostorok magisztrátus joga a 13-14. században 147

Rácz György A MAGYARORSZÁGI KÁPTALANOK ÉS MONOSTOROK MAGISZTRÁTUS-JOGA A 13-14. SZÁZADBAN A hetvenéves Kubinyi Andrásnak tisztelettel. Az alábbi tanulmány megírásához a kiindulópontot egy alapvetően helytörténeti vizsgálódás során fellelt oklevél értelmezésének nehézsége adta. A páratlan művészettörténeti értékű, de a rá vonatkozó írott források feldolgozása terén elhanyagolt jáki bencés monostor okleveles anyagának rendezése közben került előtérbe az az oklevél, amely egy 13. századi, de a későbbiekben elfelejtett egyházi jogintézményhez és ezen keresztül a kanonokok magiszter címének eredetéhez vezetett el.1 I. A ius magistratus 1. Egy félreértett oklevél 1249. június 18-án Artolf győri püspök előtt megegyezett egymással két pereskedő fél. Az egyik, a jáki monostor apátja és konventje (inter abbatem et convention monasterii de Jaak ex una parte), a másik a Rába melletti jáki monostor és kegyurai: Terestyén és rokonsága ( ... monasterii de Jaak iuxta Rabam ac patronos didi monasterii scilicet Tristanum et cognatos eius ex altera) volt. Az erről szóló oklevél csak átírásban maradt fenn és ez olyannyira sérült, hogy a megegyezés részleteiről szinte alig tudunk meg valamit. 1332-ben, amikor az akkori győri püspök, Kőszegi Miklós átírta ezt az oklevelet, úgy beszélt róla, hogy a Rába melletti jáki Szent Mihály egyház magisztrátusáról (super facto magistratus) szólt.2 A töredékes szövegből az derül ki, hogy a megegyezés tizedekről, oblációkról és más egyházi jövedelmekről történt. A szöveg első kiadója, Nagy Imre pontatlan fejregesztája („Artolf győri püspök ajaki convent és ennek kegyurai között tett egyezséget megerősíti")3 hatására az oklevelet jóformán minden későbbi kutató félreértette, a jáki Szent György monostor és kegyurai közti megegyezésnek vélve. Nem meglepő tehát, hogy ennek nyomán a fönti értelmezés terjedt el az irodalomban, amelyet Ortvay Tivadar, Balics Lajos és Karácsonyi János is magáénak vallott.4

Lényegében ugyanígy vélekedett a jáki apátság mo-1 Köszönettel tartozom Engel Pálnak és Solymosi Lászlónak alapos lektori véleményükért és munka közbeni segítségükért, amellyel hozzájárultak a dolgozat elkészítéséhez. 2 1249: DF 209138 (Győr-Sopron-Moson megyei lt. Sopron, 4637. - Niczky es. lt. 35.) Kiadása HO IV 33-34. Utánközlései: Wenzel VII. 303, és Urk. Burg. I. 225 (323. sz.). Az átíró oklevél szövegének közlése: 1332: HO IV 139-140. 3 HO IV 33. 4 Magyarország egyházi földleírása a XIV század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Geographia ecclesiastica Hungáriáé ineunte saeculo XIV e tabulis rationes collectorum ponti-