Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
1470 SOÓS LÁSZLÓ végezhessen műveleteket. Ezeket a törekvéseket — amennyiben a magyar érdekek képviselete biztosítható — elvileg támogatni indokolt. A további ilyen irányú lépések tekintetében, a konkrét döntések meghozatalakor értékelni kell a külföldi közreműködéssel megvalósult bankalapítások tapasztalatait. (A továbbiakban ezért a folyamatot esetleg lassítani kell.) - A lakossági betétgyűjtést és hitelezést alapvetően továbbra is az erre szakosodott pénzintézetek végzik (Országos Takarékpénztár, takarékszövetkezetek, illetve az alapítani tervezett Postatakarékpénztár1 '"5 és a fogyasztási szövetkezeti bank).4 6 A jobb lakossági szolgáltatás érdekében bizonyos versenyhelyzet létrehozható. E funkció széleskörű gyakorlati decentralizálásának a közgazdasági, technikai feltételeit meg kell teremteni. (Az általános jogkörű kereskedelmi bankok elvi felhatalmazást kaphatnak a lakosság körében bankműveletek végzésére, jóllehet erre egyelőre nem lesz módjuk.) - A pénzintézeti tevékenységet folytató egyéb szervezetek (szövetkezeti alapok) tekintetében a szakosított pénzintézetekre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 2. A bankok működését a nyereségérdekeltségi-e és a likviditás szabályozásra kell alapozni. Ezt figyelembevéve kell gondoskodni arról, hogy tevékenységük összhangban legyen a gazdaságpolitika tervben megfogalmazott céljaival. Ebből a szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani a jegybank és a népgazdasági terv kapcsolatára, valamint a jegybank és az üzleti bankok viszonyára. a) A bankrendszer továbbfejlesztése nem érinti a Magyar Nemzeti Banknak a devizagazdálkodással és a külföldi hitelmüveletekkel kapcsolatos feladat-és hatáskörét. Mindenekelőtt az ország arany- és devizatartalékainak, valamint a külföldi hitelmüveletek (hitelfelvét és hitelnyújtás) központi kezeléséhez, az egységes külföldi hitelpolitika megvalósításához fűződnek fontos érdekeink. Nem képzelhető el a hiteladósságainknak a Magyar Nemzeti Banktól más bankokhoz való telepítése. Mindez nem jelenti azt, hogy adott esetben, átruházott hatáskörben (mint eddig is a Magvai- Külkereskedelmi Bank, illetve az Országos Takarékpénztár) más bankok is foglalkozzanak deviza-, illetve valuta ügyletekkel, az export-import ügyletek deviza lebonyolításával. Elő kell segíteni, hogy a deviza- és valutaügyletek tekintetében az ésszerű, a devizagazdálkodás érdekeivel összhangban álló, szabályozott decentralizálódás folytatódjék. A külföldi bankokkal kötött, érvényben lévő hitelmegállapodásaink felmondási oknak minősítik azt, ha a Magyar Nemzeti Bank tevékenységi körét jelentősen megváltoztatja, illetve ha az aktíváinak jelentős hányadát átadja. Az aktívák harmadik személy részére történő átadása a bankrendszer soron lévő fejlesztése kapcsán azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bankból kiváló bankok átveszik a vállalatoknak és szövetkezeteknek a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló tartozásait és követeléseit (a 45 A Postabank Rt. (Postabank és Takarékpénztár Rt.) 1988-ban alakult 1989. január l-jétől 3200 postahivatal bevonásával kezdte meg a lakossági betétgyűjtést. 46 A Fogyasztási Szövetkezeti Bank Rt. 1986-ban betéti társulási formában jött létre, 1987. július l-jétől részvénytársasági formában tevékenykedett.
