Századok – 2000

DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449

A KÉTSZINTŰ MAGYAR BANKRENDSZER 1984-1987 1461 - az Allami Biztosítónál elkülönül a nemzetközi biztosítási tevékenység, amely csak az exporthitel biztosítást végzi kizárólagos joggal; - a takarékszövetkezetek társulást terveznek létrehozni; - a Pénzintézeti Központnál szétválaszthatok az üzleti-banki és zömében hatósági-engedélyezési feladatok; - vizsgálják a szövetkezeti közös alapok pénzintézetté történő alakítását; A korszerűsített bankrendszernek az eddigieknél: - hatékonyabban kell segítenie a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, a jegybanki irányításon keresztül eredményesebben közvetíteni a központi akaratot; - határozottabban szélesítenie kell a hitelezési tevékenységben a hatékonyság növekedését előmozdító forrásátcsoportosítást, fokozni a jövedelmezőséget és megtérülést szem előtt tartó üzleti alapú hitelezést; - a szükséges mértékben bővíteni az új, önálló pénzintézetek körét és — megfelelő jegybanki szabályozás mellett — tevékenységét. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésének fokozatosságával összhangban a bankrendszer fejlesztését szolgáló intézkedések folyamatosan vezethetők be, bontakoztathatok ki, melyek középtávon kétszintű bankrendszer kialakításához vezetnek. Fontos a tapasztalatok értékelése, az azokból adódó következtetések levonása, és a szükséges változtatások haladéktalan megvalósítása. A bankrendszer továbbfejlesztését célzó intézkedések megvalósítása szükségessé tette a pénzügyi törvény és a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvényerejű rendelet módosítását. A módosításokat az Elnöki Tanács jóváhagyta. Az 1970-es évek elején felmerült annak szükségessége, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás között pénzeszközeiket, áruikat átengedhessék, illetve meghatározott időre megelőlegezhessék (meghitelezhessék) kamatfizetés ellenében. Lehetővé vált a fejlesztési pénzeszközök le nem kötött részének társulás keretében, illetve társuláson kívüli átadása, továbbá vállalatok közötti hitel és előleg nyújtása. Ezektől az intézkedésektől azt vártuk, hogy enyhítsék a fejlesztési források nem megfelelő elhelyezkedéséből adódó feszültségeket, erősítsék az egymással gazdasági kapcsolatban álló szervezetek együttműködését. Hitelkapcsolat alakult ki nemcsak a bank és vállalatok, illetve szövetkezetek, a bank és költségvetés, a bank és bankok, a bank és lakosság, hanem a lakosság és vállalatok (pl. kötvény), a lakosság és szövetkezetek (pl. célrészjegy) között. Jogszabályaink azonban — melyek szerint kereskedelmi (áru) hitel csak szabad fejlesztési forrásból adható, legfeljebb 9 hónapra és csak törvényes kamat ellenében — merevnek bizonyultak. így az erőforrások szűkössége mellett a szigorú megkötések is hozzájárultak ahhoz, hogy az áruhitelezés és előleg nyújtása nem vált széles körben gyakorlattá. Ugyanakkor számos jel mutat arra, hogy a gazdálkodó szervezetek között széles körben van burkolt hitelkapcsolat. Ez nem a felek kölcsönös megegyezésén, hanem részint azon alapul, hogy sok vállalat a fizetések késleltetésével, illetve halasztásával a neki szállító vállalat hitelnyújtását kikényszeríti. Az utóbbi években jelentősen nőtt a késedelmesen fizető és a sorbanálló vállalatok köre, valamint a késedelmesen kiegyenlített fizetések összege.