Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
1462 SOÓS LÁSZLÓ Ezért szükséges az áruhitelezés és előlegnyújtás szerepének növelése, mert ezáltal elő lehet segíteni a gazdálkodó egységek közötti eszközáramlást, erősíteni a gazdasági és kooperációs kapcsolatokat, előmozdítani mind a szállítási, mind pedig a fizetési fegyelmet. A jövőben lehetővé válik, hogy az egymással gazdasági kapcsolatban álló vállalatok és szövetkezetek szabad pénzforrásuk terhére egymásnak hitelt, illetve előleget nyújthassanak. Ezzel egyidejűleg pedig a fizetési kötelezvény (kereskedelmi váltó) alkalmazásával és ennek vásárlása (leszámítolása) lehetőségével erősíteni lehet a fizetési fegyelmen túl a pénzügyi irányítást, illetve befolyásolást. A fizetési kötelezvény a kibocsátókra fegyelmező erővel hat, ugyanis érte a gazdálkodó szervezetek ingó- és ingatlan vagyonukkal, valamint az összes követeléseikkel felelnek. A kötelezettség elmulasztása szigorű következményeket von maga után, a követelés érvényesítése egyszerű és gyors eljárással bírósági űton történik. A fizetési kötelezvények hitelbankok által történő megvásárlásával (leszámítolásával), illetve azok jegybanknak történő eladásával (visszleszámítolásával) befolyásolható a forgalomba kerülő pénz mennyisége. Ahhoz, hogy ez az eszköz előmozdítsa a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlődését, a kooperációs és szerződéses, valamint a fizetési fegyelem erősödését, szükség van arra, hogy mind a fizetési kötelezvény kibocsátása, mind annak elfogadása az egymással gazdasági kapcsolatban állók számára kölcsönösen előnyös legyen. Eszerint az, aki a fizetési kötelezvényt kibocsátja, feltételezhesse, hogy annak ellenében megfelelő teljesítményt, áruszállítást kap, mégpedig a szerződésben kikötött minőségben, határidőre stb. Aki a fizetési kötelezvényt igényli, illetve kapja, számolhasson azzal az előnnyel, hogy a kötelezvény által megtestesített összeghez gyorsan és egyszerűen hozzájut, és ha erre szüksége van, a kötelezvényt a banknál az esedékesség előtt leszámítoltathatja. A fizetési kötelezvény bevezetésének, illetve elterjedésének a feltételeit folyamatosan, illetve fokozatosan lehet megteremteni. Alkalmazásának jogi lehetőségei adottak. Magyarország 1965-ben csatlakozott a genfi váltójogi egyezményhez. A csatlakozást az 1965. évi 1. sz. törvényerejű rendelet kihirdette, s ennek megfelelően az igazságügyminiszter a szükséges szabályokat megállapította. A jogi szabályozás mellett azonban további részletes tájékoztatást kell adni a fizetési kötelezvény működéséről, az ezzel kapcsolatos előírások, gyakorlati alkalmazásának feltételeiről. A fizetési kötelezvény gyakorlati bevezetése miatt kiegészülnek a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok, illetve módosulnak oly módon, hogy kialakuljon a jogi feltétele a fizetési kötelezvényen alapuló követelés behajtásának. *** A Gazdaságpolitikai Bizottság ez év október 4-i ülésén megtárgyalta az eddig megtett és az 1985. január l-jén bevezetendő intézkedéseket, s azokkal egyetértett. (A módosítások tapasztalatairól az I. félév végén előterjesztés készül a Gazdaságpolitikai Bizottság részére.) Szükségesnek tartotta, hogy a bankrendszer továbbfejlesztésének munkálatait úgy folytassák, hogy az előkészületek, az 1985-ben