Századok – 2000

DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449

1460 SOÓS LÁSZLÓ — vállalatok és szövetkezetek — hitelképességének megítélési rendjében és gyakorlatában. A hitelképesség megítélésekor az eddigi tényezőket újakkal is ki kell egészíteni. (Pl. a vállalat technikai színvonala, innovációs készsége, a fizetőképesség folyamatos fenntartása, saját vagyon - összes eszköz aránya, a saját vagyonhoz viszonyított hiteltartozás.) A bankrendszer továbbfejlesztésének keretében — a két hiteltagozat mellett — egyes szervezeti egységek önálló bankká szerveződnek át.3

1 Korábban a Magyar Nemzeti Bank főosztályaként tevékenykedő — a budapesti helyiipari vállalatok és szövetkezetek finanszírozását végző — Budapesti Intézet nyereségérdekeltségi alapon működő leánybankká alakul át Budapesti Hitelbank néven. Működéséhez meghatározott üzleti banki felhatalmazást3

2

kap; a vállalati és szövetkezeti betétek gyűjtésén kívül, tőkéjét egyéb módon is (pl. kötvénykibocsátás) kiegészítheti. Forrásaiból hiteleket nyújthat, illetve forrásait vállalkozásokban való részvétellel hasznosíthatja. A Központi Váltó- és Hitelbank Rt. Vállalkozási Osztálya önálló, Vállalkozási Bankká3

3

szerveződik át. (Elsősorban az eszköz- és tőkeátcsoportosítás olyan sajátos formáival foglalkozik, mint alapátadás, társulásokban való részvétel, különféle berendezések, gépek bérletéhez kapcsolandó pénzügyi szolgáltatások.) Az Innovációs Alap is pénzintézetté alakul át Innovációs Bank3

4

néven. Működési területe az olyan akciók finanszírozása, amelyek a magyar szellemi termékek áruvá, szolgáltatássá való kifejlesztésére, illetve a piacon még nem lévő új termékek, technológiák bevezetésére irányulnak, működési területével összefüggésben elfogadhat betéteket (pl. műszaki fejlesztési alapokat), illetve meghatározott innovációs célokat szolgáló pénzeszközöket. A Magyai- Nemzeti Bankon kívüli bankok és pénzintézetek továbbfejlesztésére vonatkozó elgondolások szerint: - az Állami Fejlesztési Bankon belül ugyancsak két tagozat jön létre: az egyik állami döntések bankszerű finanszírozásával, a másik üzleti indíttatású bankműveletekkel foglalkozik; - a Magyar Külkereskedelmi Bank tevékenységét bővítik a belföldi hitelbanki munkával (meghatározott üzleti körben forint- és devizahiteleket nyújthat gazdálkodó szervezeteknek); - az Országos Takarékpénztár az igényeknek megfelelően bővíti tevékenységét; (a kifejezetten üzleti jellegű tevékenysége elkülönül az egyéb feladatoktól); - a Magyar Posta önálló postatakarékpénztárat hoz létre, (főként a falusi lakosság pénzügyeinek intézésére); 31

Lásd: Bevezető. 32

Budapest Bank Rt. néven 1987. január l-jén kezdte meg kereskedelmi banki tevékenységét. 33

Általános Vállalkozási Bank Rt. Kezdetben (1985) szakosított pénzintézetként működött. 1988-ban a teljeskörű kereskedelmi banki jogosítványok megszerzése után folyószámlavezetéssel és az ehhez kapcsolódó pénztári értékesítési szolgálattal, majd devizaműveletekkel is foglalkozott. 34

Az Építőipari Innovációs Alapot 1983-ban hozta létre az építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Állami Fejlesztési Bank. A 300 milliós alaptőkével rendelkező szervezet kezdetben a műszaki fejlesztést bankszerűen finanszírozó pénzügyi alapként tevékenykedett. Az Építőipari Innovációs Bank Rt. 1986. január l-jén alakult meg 744 millió forint alaptőkével, 1989-től kereskedelmi bankként működött.