Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
A KÉTSZINTŰ MAGYAR BANKRENDSZER 1984-1987 729 gében kockázati tartalékok nélkül kezdték meg működésűket, így a felszámolással is járó hitelezési veszteségek leírására nem volt lehetőségük. A hazai bankrendszer irányításában eddig kizárt, űj elemként vált intézményessé a személyi tulajdonosi érdek érvényesítésének lehetősége. Ennek keretét és területét — rövid időn belül — a részvénytársasági testületek (közgyűlés, igazgatóság, felügyelőbizottság), valamint a részvénytulajdonosi jogosítványok biztosították, elsősorban azok részére, akik a politikai és gazdasági hierarchiában ezzel a lehetőséggel élhettek. 1 1984. november 5. Az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának javaslata a Politikai Bizottságnak a bankrendszer és hitelezési gyakorlat fejlesztésére Szigorúan Bizalmas Készült: 1 példányban GPO/4565-2 I. A Központi Bizottság 1984. április 17-i,2 4 a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó állásfoglalása szerint kiemelt fontossága van a társadalmi tőkeáramlás bővítésének, az eszközökkel és a vagyonnal való eredményesebb gazdálkodásnak. Olyan feltételrendszert kell kialakítani, amely eredményesen képes segíteni a hatékonyság javítását, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelését. Követelmény, hogy a jövőben a pénz- és hitelpolitika fokozottan segítse a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Ez szükségessé teszi egyrészt az áru- és pénzviszonyok erősítését, másrészt olyan intézményi rendszer — ezen belül olyan bankrendszer — létrehozását, amely keretet biztosít a pénz- és eszköz-átcsoportosítás különböző formáinak, a hitel szerepe bővítésének. Mindehhez elengedhetetlen a népgazdasági tervezés, az állami költségvetés, illetőleg a pénz-és hitelpolitika közötti munkamegosztás változtatása. A bankrendszer fejlesztése annak a folyamatnak folytatása, ami az elmúlt másfél évtizedben e területen végbement. A gazdaságirányítási rendszer 1968. évi reformját követően a magyar bankrendszer is változott, feladatai, s ehhez igazodva szervezete is fejlődött. 1972-ben a Magyar Beruházási Bank átszervezése eredményeként az állami vállalatoknál megszűnt a beruházási és forgóeszközhitelezés szervezeti külön választása, a vállalatok teljes tevékenységének finanszírozása a Magyar Nemzeti Bankban összpontosult. Az újonnan létrehozott Állami Fejlesztési Bank25 feladata lett az állami döntésű fejlesztések pénzügyi ellátása. Az Országos Takarékpénztárhoz került át a tanácsok pénzügyeinek bonyolítása (számlavezetés, hitelezés stb). 24 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. április 17-ei állásfoglalása a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól. MOL-M-288.f.4/199 KB. 1984. április 17. 25 1 98 7-ben megszűnt, feladatát részben az Allami Fejlesztési Intézet, részben a kétszintű bankrendszer létrehozása keretében megalakult kereskedelmi bankok vették át.
