Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
1458 SOÓS LÁSZLÓ Az Országos Takarékpénztái- tevékenysége a 70-es évtized folyamán jelentősen kiszélesedett és változott. Új betéti konstrukciók — például hitellevél — bevezetésére került sor, bővítették a lakosság valutaellátásával kapcsolatos szolgáltatásokat, s a 80-as évek eleje óta vállalkozásszerű feladatokat is ellát. A Magyar Külkereskedelmi Bank2 6 tevékenységi köre és feladatai fokozatosan bővültek, meghatározott körben jogot kapott deviza- és forintbetétek gyűjtésére és hitelnyújtásra, vállalkozásokban való részvételre. A 70-es évek végén új pénzintézet, Középeurópai Nemzetközi Bank2 7 (CIB) jött létre, amely devizában nyújt hiteleket magyar vállalatoknak is. Az utóbbi években létrejött néhány olyan pénzintézet és pénzalap (pl. Interinvest,2 8 , Innovációs Alapok2 9 stb.), amelyek hatékonyan vesznek részt a tőkeáramlásban, elsősorban vállalkozói módszerekkel, de esetenként hitel formájában is. II. A bankrendszer továbbfejlesztése — a terv- és szabályozórendszer, valamint a gazdaságirányítás egyéb változásához igazodva — hosszabb folyamat. A VII. ötéves tervidőszak 30 során olyan bankrendszer kialakítása felé kell haladni, amelyben intézményesen is elkülönül a jegybanki, az állami finanszírozási és a kereskedelmi banki funkció. A pénzkibocsátás és a devizagazdálkodás állami monopóliumát, valamint a devizagazdálkodás központosítását megőrizve olyan módosításokra van szükség, amelyek eredményeként kiteljesednek a jegybanki funkciók, a hitel, a hitelezés és a finanszírozás üzleti jellegének erősítésével pedig oldódik a hitelrendszer adminisztratív irányítása, illetve a hitelkeretekkel történő szabályozás, bővülnek a vállalkozási lehetőségek. 1985-ben a Magyar Nemzeti Bank szervezeti keretén belül a jegybanki és a hitelbanki funkciók gyakorlásának szétválasztására — hiteltagozatok szervezésére —, valamint a többi bank és a pénzintézeti tevékenységet folytató szervezetek működésének fejlesztésére, irányításuk és ellenőrzésük kialakítására kerül sor. E lépéseknek az a célja, hogy egyrészt kibontakozzék a jegybanki gyakorlat érvényesülése, másrészt szélesedjen a jövedelmezőséget és megtérülést előtérbe helyező üzleti jellegű hitelezés. A most kialakuló szervezet működésének tapasztalatai alapján lehet és kell majd dönteni a továbblépés módozatairól és üteméről. A jövőben is a kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek fogalmazzák meg a jegybanki irányítás céljait. Az irányelvek a Magyar Nemzeti Bankra tartalmaznak kötelező előírásokat, s ezeket kell mind saját hiteltagozatai, mind a többi pénzintézet működésének szabályozásában érvényesítenie, annak érdekében, hogy a vásárlóerő kiáramlás, illetve a vásárlóerő felhasználás a népgazdasági tervben meghatározott prioritások irányába történjék. E szabályozás eszköztárába 26 1950-ben részvénytársasági formában hozták létre. Feladata: a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel volt. 27 1 979-ben dollár alapon működő pénzintézetként alapították olasz, osztrák, nyugatnémet, francia és japán bankok, valamint a Magyar Nemzeti Bank. 28 Az Interinvest Külkereskedelmi Betéti Társulást 1985-ben Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézetté szervezték át. 29 Lásd: 18. sz. jegyzetet. 30 A VII. ötéves terv az 1986-1990-ig terjedő időszakot jelöli.
