Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
1456 SOÓS LÁSZLÓ - Magyar Általános Hitelintézet (később Magyar Hitel Bank Rt.) főleg a vállalatok finanszírozásával foglalkozott. A? ' folyamán a fentiekhez igazodó kompetenciákat kapott még például az Altaláni 'rtékforgalmi Bank Rt., mely a Pénzintézeti Központ szervezetéből vált ki, ahol korábban a nemzetközi vagyonjogi ügyeket kezelte, valamint az Agrobank Rt, melyet 600 millió forint alaptőkével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Állami Fejlesztési Bank, valamint 15 élelmiszer-gazdasági üzem alapított. (Az Állami Fejlesztési Bank később megszűnt, feladatát részben az Állami Fejlesztési Intézet, részben a kereskedelmi bankok vették át.) A magyar bankrendszer szervezeti kereteinek módosítását, valamint ezen új rendszer monetáris és állami irányításának megszervezését a politikai testületek és a kormányzati szervek állásfoglalásai és határozatai alapján hajtották végre.2 2 A közel hároméves munka eredményeként, és mintegy fél évszázad elteltével 1987. január elsejétől a jegybanki és kereskedelmi banki funkciók ismét szétváltak. A Magyar Nemzeti Bank megtartotta ugyan a devizagazdálkodás, valamint a külföldi hitelműveletek területén betöltött korábbi szerepét, de fő feladatává a jegybanki szabályozást és ellenőrzést tették. Az ágazati és területi korlátozás nélkül létrehozott kereskedelmi bankok már — igaz állami tulajdonú — részvénytársasági formában kezdték el munkájukat. Tevékenységi körüket annyiban korlátozták, hogy devizaműveleteket és lakossági bankműveleteket nem végezhettek, illetve a szabad bankválasztás elve az állami vállalatok körében csak korlátozott mértékben érvényesülhetett. A már meglévő szakosított pénzintézetek számára — a jogszabályi előírások szerint — lehetővé tették, hogy 1987 végéig részvénytársasággá alakulhassanak át. A kétszintű bankrendszerben tovább működhettek a vegyes tulajdonban lévő kereskedelmi bankok, a lakossági bankműveleteket pedig továbbra is az OTP és a takarékszövetkezetek végezték.2 3 Az új bankrendszer felügyeletét egyrészt jegybanki eszközökkel, (refinanszírozás, kamatpolitika, tartalékráta meghatározása stb.) valamint a minisztertanácsi rendeletekben előírt szabályok betartásának ellenőrzésével (Állami Bankfelügyelet) valósították meg. Már az első évben gondot okozott, hogy a bankok lénye-22 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. április 17-ei állásfoglalása a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól. Az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Bizottság 1985. június 13-ai állásfoglalása (MOL-M-288.f.-15/505. o.e.) Uo. 1895. október 3. (MOL-M-288.f.-15/511. o.e.) Uo. 1896. június 24. (MOL-M-288.Í-15/526. ö.e.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről. 1985. november 12. III. fejezet 4. pont: A bankrendszer korszerűsítéséről. Megjelent: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1985-1989. Szerk.: Vass Henrik Budapest, 1994. 105-116. A Minisztertanács 2022/1984. sz. határozata a hitelpolitikai irányelvekről. (Ezen határozat szellemében került sor az állami pénzintézetekről szóló 1979. II. törvény és az 1984. évi 25. tvr., valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. tvr. és az 1984. évi 26. tvr. módosítására.) 23 A Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter tájékoztató jelentése a Gazdaságpolitikai Bizottság részére a kétszintű bankrendszer működésével kapcsolatos tapasztalatokról, és a bankrendszer fejlesztésének további feladatairól. Budapest, 1987. november hó. A fenti előterjesztést a Gazdaságpolitikai Bizottság 1987. november 26-án megtartott ülésén tárgyalta. MOL-M-288.f-15/550. ö.e.
