Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
A KÉTSZINTŰ MAGYAR BANKRENDSZER 1984-1987 1455 Fejlesztési Bank volt az egyik alapító — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal — az Építőipari Innovációs Alap (1983) létrehozásánál, amely Építőipari Innovációs Bank néven (1986) 744 millió forint alaptőkével vált részvénytársasággá.1 7 Ezekben az években további pénzalapokat alakítottak át szakosított pénzintézetekké.1 8 Nevezetesen az Interinvest Külkereskedelmi Betéti Társulást 1985-ben Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézetté, az Ipari Szövetkezetek Fejlesztési Társulást, 150 millió forintos alaptőkével Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bankká szervezték át. Szintén a fenti formában hozta létre a Magyar Hitel Bank Rt. a Befektetési és Forgalmi Leánybankot (1985). A 250 milliós alaptőkével rendelkező intézet tevékenységi köre elsősorban a lakossági és vállalati értékpapírüzletre, magánvállalkozások finanszírozására terjedt ki.1 9 Ez a pénzintézet a Magyar Tőzsdealapítvány létrehozásával jelentős munkát végzett annak érdekében, hogy az értéktőzsde Budapesten ismét megnyithatta kapuit.2 0 A mezőgazdasági fejlesztések hiteligényeinek kielégítésére engedélyezték, hogy 1300 mezőgazdasági szövetkezet több mint egy milliárd forint alaptőkével megalapítsa a Mezőbank Részvénytársaságot (1986), amely 1989-ben kereskedelmi bankká alakulhatott át. Kísérleti jelleggel 1985-ben alapították az Innolinance Részvénytársaságot, amely a szocialista országok pénzintézetei közül elsőként a kockázati vállalkozási formákat is bevezette üzletágai közé. Főleg a magyar szellemi termékek kifejlesztésének és piaci bevezetésének finanszírozásával foglalkozott. Ugyancsak ebben az évben kezdte meg tevékenységét az un. szocialista tábor első külföldi tőkével működő intézete a Citibank Budapest Rt. Alaptőkéjének 80%-át külföldi tulajdonosok jegyezték és a Központi Váltó- és Hitelbank Rt. csak 20%-os tulajdonosi részesedést mondhatott magáénak. A közel hároméves átszervezési folyamat eredményeképpen 1987. január l-jén általános kereskedelmi banki tevékenységre három pénzintézet kapott felhatalmazást:2 1 - Budapest Fejlesztési és Hitelbank (később Budapest Bank Rt.) amely a Budapest Hitelbankból, az Állami Fejlesztési Bank egyes budapesti és vidéki egységeiből, az MNB Pest megyei Igazgatóságából és fiókjaiból, valamint további MNB fiókokból alakult meg — 41 alapító által jegyzett — 3,5 milliárd forint alaptőkével. - Országos Kereskedelmi és Hitelbank (később Kereskedelmi és Hitelbank Rt.) a Magyar Nemzeti Bank egyik hiteligazgatóságából jött létre, 6,6 milliárd forint alaptőkével. 17 Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach Budapest, 1990. Szerk.: Kerekes György, 142-146. 18 1985-ben az alábbi szakosított pénzintézetek működtek az országban: INTERINVEST Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet Betéti Társulás; INVEST-BANK Műszaki Fejlesztési Bank Betéti Társulás; Ipari Szövetkezetek Fejlesztési Bank; Építőipari Innovációs Bank Rt.; Agrár Innovációs Társulás; TECHNOVA Ipari Innovációs Alap; INNOFINANCE Általános Innovációs Pénzintézet, valamint Általános Vállalkozási Bank Rt. 19 Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach Budapest, 1990. Szerk.: Kerekes György, 59-68. 20 1989. június 30-án Dunabank néven kereskedelmi banki részvénytársasággá alakult át. 21 Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach Budapest, 1990. Szerk.: Kerekes György, 27-73.
