Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
1454 SOÓS LÁSZLÓ megőrizve a bankrendszert úgy kell fejlesztem, hogy kiteljesedjenek a jegybanki funkciók, és a hitel szerepének növelésével a hitelezés és a finanszírozás üzleti jellegének erősítésével bővüljenek a vállalkozási lehetőségek. A hitelezési tevékenységben arra kell törekedni, hogy fokozódjék a hatékonyság, a jövedelmezőség követelménye, gyorsuljon a megtérülés. A gazdasági érdekkel összhangban elő kell segíteni az anyagi források ésszerű átcsoportosítását." A bankrendszer un. továbbfejlesztésére, illetve a kétszintű bankrendszer létrehozására — a fenti állásfoglalás alapján — 1984 és 1987 között került sor. A leglényegesebb változást az jelentette, hogy a jegybanki, az államfinanszírozási és a kereskedelmi banki feladatkört intézményi szinten is szétválasztották. Ez azt tükrözte, hogy a hitelrendszer adminisztratív gúzsbakötése fokozatosan fellazult, az egyéni kezdeményezéseknek teret biztosító vállalkozási lehetőségek bővültek. A Magyar Nemzeti Bank tevékenységét ez annyiban érintette, hogy a jegybanki és hitelbanki funkciók gyakorlati szétválasztása után az utóbbi tevékenységet a már meglévő, valamint az alapításra kerülő pénzintézetek vették át. Természetesen csak olyan keretek között, amelyeket az állami hitelpolitika az un. népgazdasági tervben meghatározott. Szervezeti téren első lépésként a Nemzeti Bankon belül két hiteltagozat jött létre1 5 . Az egyiknél történt az ipar, építőipar, közlekedés, hírközlés és az ezen területek belkereskedelmi vállalatainak finanszírozása, a másik tagozatnál pedig a mezőgazdaság, élelmiszeripar és a hozzájuk tartozó belkereskedelmi ágazat hiteligényének kielégítése. A hiteltagozatok — az MNB által meghatározott keretek között — önállóan alakíthatták ki üzletpolitikájukat. A tagozatok hitelezési tevékenységükben már a piaci viszonyok által meghatározott feltételeket igyekeztek érvényesíteni, amelyek a vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodásában is változásokat eredményeztek. (Pl. a vállalatok hitelképességének megítélésénél eddig nem érvényesített szempontokat — saját vagyon nagysága, technikai színvonal, hiteltartozás mértéke — kezdtek figyelembe venni.) A fenti két hiteltagozat mellett a Magyar Nemzeti Bank egyes szervezeti egységei önálló pénzintézetté szerveződtek. így például a főosztályként működő Budapesti Intézet, amely a fővárosi ipari vállalatok és szövetkezetek hiteligényét elégítette ki, nyereségérdekeltségi alapon működő leánybankká alakult át Budapesti Hitelbank néven. Hasonló folyamatként a Központi Váltó- és Hitelbank Részvénytársaság Vállalkozási Osztálya önálló Vállalkozási Bankká szerveződött, az Innovációs Alap pedig Innovációs Bank néven vált pénzintézetté.1 6 A bankrendszer átalakítása érdekében az Állami Fejlesztési Bankon belül is megalakult — az állami döntések alapján létrehozott finanszírozás és az üzleti alapon végzett bankműveletek szétválasztása érdekében — két tagozat. Ez tette lehetővé, hogy a pénzintézet 1983-ban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság bevonásával megalakíthassa a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesületet, amely 1988-ban Investbank néven részvénytársasággá alakult át. Ugyancsak az Állami 15 A Magyar Nemzeti Bank által készített előterjesztésben foglalt javaslatokat (lásd: 3. dokumentum) a Gazdaságpolitikai Bizottság 1985. október 3-án tartott ülésén elfogadta. Az ülésről készített feljegyzés megtalálható: MOL-M-288.f.-15/511. ö.e. 16 L. 4. sz. dokumentum.
