Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
A KÉTSZINTŰ MAGYAR BANKRENDSZER 1984-1987 1453 reagálással kívántak nyereséget elérni, hanem a pénzügyi keretek felosztásánál igyekeztek érdekeiket érvényesíteni. A reform és az ellene hozott intézkedések tarka szövevényében a gazdálkodó egységek magatartását inkább a bezárkózásra való törekvés, mintsem a piaci körülmények figyelembe vétele jellemezte. A gazdaság remélt változásainak segítése és kiszolgálása érdekében a bankrendszeren belül csak lassú reformlépésekre került sor. A bankrendszert érintő első jelentősebb változás 1972-ben következett be.12 Ebben az évben a Magyar Beruházási Bank átszervezése nyomán megszűnt a beruházási és forgóeszköz-hitelezés szervezeti különválasztása, a vállalati finanszírozás teljes mértékben a Magyar Nemzeti Bankhoz került. Az új alapításként létrehozott Állami Fejlesztési Bank pedig a költségvetési fejlesztések pénzügyi ellátását kapta feladatul. Az Országos Takarékpénztár tevékenységi körét is módosították. A tanácsok pénzügyeinek lebonyolítása mellett engedélyezték számára, hogy a lakosság részére nyújtott betéti illetve valuta-ellátási szolgáltatásait kibővítse. Ennek nyomán új betéti formák bevezetésére került sor és bizonyos vállalkozásszerű feladatokat is elláthatott. A Magyar Külkereskedelmi Bank feladatköre is változott. így jogot kapott arra, hogy deviza- és forintbetéteket gyűjtsön, vállalkozásokat hitelekkel támogasson. Az un. tőkés külföld felé történő erőteljesebb nyitásként értékelhetjük a Közép-Európai Nemzetközi Bank (CIB) 1979-ben történt létrehozását. A 20 millió dollár alaptőkének 34%-át biztosító Magyar Nemzeti Bank mellett olasz, osztrák, nyugatnémet, francia és japán pénzintézetek alapították. A dollár alapon működő intézet munkáját a magyar devizahatósági előírások nem korlátozták.1 3 A reformok felemás megvalósítása, illetve a nyugati piacokon elszenvedett negatív hatások 1979-ben világossá tették, hogy a magyar gazdaságot nem csupán a külső, hanem a belső korlátok is a mélypont felé sodorják. Az adminisztratív intézkedésekkel (import visszaszorítása, életszínvonal csökkentése, stb.) létrehozott gazdasági látszategyensűly sem tudta elfedni, hogy a KGST-re alapozott „hagyományos" módszerekkel nem lehet ebből a válságból kilábalni. Ennek ellenére közel öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1984. április 17-én a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről szóló állásfoglalása napvilágot lásson. A Központi Bizottság fenti állásfoglalása a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésén belül a bankrendszer átalakítását az alábbi pontban rögzítette:14 „Olyan bankrendszer kialakítása felé kell haladni, amelyben elkülönül a jegybanki, az államfinanszírozási és kereskedelmi banki funkció. A pénzkibocsátás és a devizagazdálkodás állami monopóliumát, a külföldi hitelfelvételek központosítását 12 Az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztálya előterjesztése a Politikai Bizottság részére a bankrendszer és hitelezési gyakorlat fejlesztésére. Budapest, 1984. november 5. L. 1. sz. dokumentum. 13 Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach Budapest, 1990. Szerk.: Kerekes György, 118-121. 14 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. április 17-ei állásfoglalása a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól. III/5. pont. MOL-M-288.f.-4/199/KB. 1984. ápr. 17.
