Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Péter: Az osztrák nemzet és nemzettudat (küldetéstudat) kérdései az 1920-30-as években 1361
1370 SZATMÁRI PÉTER fbiskolai oktatás megalapozásához, az alsó és középszinten oktató tanárok részére továbbképzést indítottak a hiteles osztrák nemzetkép bemutatására. Látványos akciókat szerveztek „az osztrák nemzet mozgósítására és az osztrák nemzettudat felébresztésére". A kezdeményezéshez csatlakozók számára kötelezővé tették a „Heil-Treu Osterreich"25 köszönési formát. Legjobban sikerült akciójuknak a Ferenc József-emlékmű megépítésére szervezett kampányt tekinthetjük. Elkülönített alapból kívánták támogatni az osztrák képző-, ipar-, színház-, film- és népművészetet, a helyi-tartományi szokások életben tartását segítve ezzel. Ösztöndíj és rendszeres támogatás formájában óhajtották segíteni a tehetséges osztrák fiatalokat. 1936 januárjában például pályázatot írtak ki egy egységes osztrák nemzeti népviselet megtervezésére. A Neues Leben vezetősége (Rudolf Henz elnök, Rudolf Kloß főtitkár) és kuratóriuma volt hivatva annak elbírálására, értelmezésére, mi tekinthető szervesen osztrák alkotásnak, és mi idegen a „nemzet" évszázados hagyományaitól és értékrendjétől, azaz gyakran a rendszer hivatalos cenzorának szerepkörét is ellátta ez a testület. Fel kellett emelni szavukat minden ellen, más szóval be kellett tiltani azt, „ami nem minősül osztráknak",26 A Neues Leben kuratóriuma sajtónyilatkozatok formájában tudatta az osztrák közvéleménnyel a felépítendő új állam alapvonásait: keresztény, osztrák, hivatásrendi és hagyományőrző. A rendszeresen megjelenő sajtónyilatkozatok világossá tették, hogy a kuratórium csak azt hajlandó támogatni, aki az osztrák népiségből származik, az osztrák teljesítményt, munkát elismeri és művével az osztrák küldetés lényegét szolgálja. Kinyilvánították, hogy a kulturális élet mindenféle egységesítését elutasítják. Senkit sem kényszerítettek arra, hogy müveiben az osztrák alapelveket képviselje, azonban követelték, hogy mindenki tisztelje és becsülje ezeket az alapelveket, és harcoljon minden osztrákoktól idegen magatartás ellen. A segítségüket azonban csak azoknak a müveknek a kiadásához ajánlották fel, amelyeket „pozitívan" osztráknak minősítettek, illetve amelyek a kereszténység tanításai iránt (etika, rend) tiszteletet és megbecsülést mutattak.27 A Vaterländische Fronton belül28 ennek a „kezdeményezésnek" növekedett a legdinamikusabban a taglétszáma. Az Anschluß előestéjén közel ötszázezer tagról beszélnek a kortársak (pl.: Guido Zernatto29 ) és a források.3 0 A népszerűség valódi okai között első helyen szerepel a viszonylagos politikamentesség, az osztrák küldetés életrevalóságának elfogadtatására tett őszinte kísérlet, azaz terjesztésének megszervezése és eljuttatása a legapróbb falvakba és településekre is. A Neues Leben aktivistái azt vallották, hogy kizárólag a múltját és sajátos értékeit felismerő nemzeten át vezethet az út a valódi nemzettudat felismeréséig.31 25 A VF és a Neues Leben hivatalos dokumentumain szereplő jelmondat. 26 Ö.S, A.d.R, N:P:A: Sammlungen/Nachlässe, Gruppe 09. VF Karton 36. Richtlinien für die Kulturreferenten, 17. 12-22. 12. 1936. 27 Uo. 17. 12. 1936. 4-5. 28 Lásd erről részletesen Irmgard Bärnthaler: Die Vaterländische Front. Wien, 1972., és Ludwig Reichold: Kampf um Österreich (Eine Dokumentation). Die Vaterländische Front und ihr Widerstand gegen den Anschluß 1933-1938. Wien, 1984. 29 Guido Zernatto: Die Wahrheit über Österreich. New York, 1938. 91. 30 Lásd 22-es jegyzet uo. Karton 1-45. 31 Uo.
