Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Péter: Az osztrák nemzet és nemzettudat (küldetéstudat) kérdései az 1920-30-as években 1361

AZ OSZTRÁK NEMZETTUDAT HISTORIGRÁFIÁJA 1371 A szervezet, mely túlnőtt önmagán A Vaterländische Front egészen rövid idő alatt Ausztria csaknem valamennyi helységében szervezeti kereteket épített ki. Igazi súlya és jelentősége ennek ténylegesen az egyre határozottabb és egyértelműbb fenyegetettség éveiben és hónapjaiban (1936-38 között) nőtt meg. Otto Kemptner (a többi VF tisztségviselőhöz: Guido Zernattóhoz, Rudolf Kloßhoz, Walter Ádámhoz hasonlóan) minden nyilvános beszédében és felszólalásában szólt, érvelt Ausztria önálló államisága és küldetése mellett: ,/íUsztria küldetése még nem ért véget, mi be fogjuk azt tölteni, azonban ezt csak szabad népként és szabad államként tehetjük a keresztény megújulás és kultúra szabadsága szerint. " (Hasonlóan nyilatkozott 1936. július 16-án Walter Adam.)32 Tette ezt a hivatalos politika támogatásával és segítségével. Értelemszerűen, kimondva-kimondatlanul a létjogosultság igazolása és minden létező eszközzel történő alátámasztása volt a szervezet vezetőinek és tagjainak a célkitűzése. Erről árulkodnak a VF által jegyzett anyagok, írások, dokumentumok.33 Tartalmuk megegyezik az előző részben tárgyalt „österreichische Mission" szellemiségével, mégis kiegészül több fontos gondolattal. A történelem hatalma Kiemelkedő közülük a „nemzetközpontű" gondolkodásmód bátorítása és tudatosítása az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban (segédanyagok, brosúrák, tankönyvek stb. által), vagyis az „aktív" történelemszemlélet „kifejlesztése" a súlypontok nyomatékosításával. A VF történésztagozata többször megállapította, hogy „sohasem lehet mindegy az osztrák állam számára az, ha iskoláiban olyan törté-1 nelmi felfogás uralkodik, mely elsősorban nem Ausztriát veszi figyelembe. Ausztria tehát alapszava az osztrák történelemszemléletnek és felfogásnak is. Az osztrák eszme lényeges tulajdonságainak kell az osztrák történelem jellemzőit meghatároznia. "3

4 Sajátos megnyilvánulási formaként és kísérletként az osztrák nemzeti történelem külön tantárgyként való bevezetését fontolgatták „vaterländische Ge-1 schichte und Erziehung" tantárgy-megnevezéssel.35 A Vaterländische Front folyamatosan ostorozta az „osztrák történésztársadalmat", amiért az nem képes a nemzeti jövőkép kialakítására, illetve megfogalmazására a hiteles és megélt múlt és jelen eszményein, rezdülésein és történésein keresztül.36

Elhibázottnak tekintették a „kor divatját" (ebben is „az északi szom-32

Ö..S, A.d.R, N.PA, Sammlungen/Nachlässe, Gruppe 09. VF Karton 12, 25. 1. 1937 33

Uo.: Kartonen 1-37. 34 Uo.: Karton 12. Redner Unterlagen zur Geschichte Österreichs 12., dátum nélkül. 35

Uo. 11. 36

A fentiekben említett történésztagozat állásfoglalásából hasznosnak látjuk idézni az osztrák történészek számára akkoriban irányadónak szánt gondolatokat is: „Történelemszemléletünket az újonnan feltárandó történelmi forrásanyagok alapvetően befolyásolhatják, és az öntudatos osztrák kutatókat arra vezethetik, hogy további forrásanyagokat szerezzenek és egy osztrák szemével kutassák át a forrásokat, egy olyan ember érdeklődésével, aki szíve mélyén legmélyebb alapjaiban ezt a vezérelvet követi: Ausztria mindenek felett! Ezt a munkát nem képesek költők, filozófusok vagy újságírók elvégezni, hanem csak történelmet tanult szakemberek." Idézet megtalálható: lásd 34-es jegyzet uo. 12.