Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Péter: Az osztrák nemzet és nemzettudat (küldetéstudat) kérdései az 1920-30-as években 1361

KÖZLEMÉNYEK Szatmári Péter AZ OSZTRÁK NEMZET ÉS NEMZETTUDAT (KÜLDETÉSTUDAT) KÉRDÉSEI AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN A független Ausztria megszületése után annak létjogosultságát és lakosainak nemzeti indentitását (osztrákságát) az országon belül és kívül is sokan kétségbevonták. 1918 után Ausztriában kezdetben nem létezett olyan valóban jelentős politikai erő, mely az ország függetlenségét és életképességét meggyőződésből képviselte volna. Leginkább a kényszerhelyzet, a nemzetközi nyomás (Franciaország) és a politikai pragmatizmus játszott szerepet abban, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt és az Osztrák Keresztényszociális Párt politikusai beletörődtek a békeszerződés rendelkezéseibe, de azon belül is elsősorban a Németországhoz történő csatlakozás megtiltásába. A két nagy párt és a nemzeti kérdés Az Osztrák Szociáldemokrata Párt a húszas évektől kezdődően célként fogalmazta meg az Anschluß mielőbbi megvalósítását és ezzel összefüggésben alapvetően tagadta az osztrák nemzet, illetve bármifajta osztrák nemzet- és küldetéstudat létezését. A szociáldemokrácia Hitler hatalomra jutásáig az érdekek kölcsönös figyelembevételével megvalósuló békés csatlakozás programját tartotta keresztülvihetőnek. Az össznémet proletárérdekek hangsúlyozása mellett, az Oszt-I rák Szociáldemokrata Párt védelmezte a leghatározottabban az Első Köztársaság demokratikus intézményrendszerét és utasította el a világgazdasági válság követ-1 keztében megerősödő, a végrehajtó hatalom jogkörének kiterjesztését (a többi ha• talmi ág rovására) szorgalmazó csoportok követeléseit. A szociáldemokraták békés csatlakozást és az össznémet proletárérdekek elsőbbségét hirdető politikáját a nemzetközi erőviszonyokat figyelembe véve nem tarthatjuk reálisnak. (A Németországban 1933-ban hatalomra jutott náci rendszer az erőszakmentes Anschluß lehetőségét szinte kizárttá tette.) A párt 1933-ban módosította ugyan álláspontját és lemondott a csatlakozás azonnali megvalósításáról a németországi rendszerváltás miatt, viszont továbbra is ragaszkodott az össznémet proletárérdekekhez, és néhány kivételtől eltekintve a szociáldemokrata vezetőkben fel sem merült Ausztria létjogosultságának elfogadása. Az osztrák szociáldemokrácia 1934. februári szétverése következtében elképzelhetetlenné vált a minden józan politikai erőt, beleértve a szociáldemokratákat és a tömegbázisukat is magába foglaló egységfront létrehozása Ausztria megvédelmezésére a náci Németország ellenében. Mindezek figyelembevételével, az illegalitásba és emigrációba kényszerülő szociáldemokrata párt még ekkor sem gondolkodott osztrák nemzetállamban. A jövőt,