Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Pártközi kapcsolatok (MKP-SZK(b)P 1943-1947 1335
PÁRTKÖZI KAPCSOLATOK (MKP-SZK(b)P) 1943-1947 1357 gérik a párt nevében, hogy a helyzeten javítani fognak, de „felhívjuk a figyelmüket, hogy Magyarországon az orosz filmek terjesztése nehéz és semmi esetre sem mehetünk bele abba, hogy csak orosz filmeket terjesszünk."8 1 A Magyar-Szovjet Társaság munkájával való elégedetlenségüket Szviridov tolmácsolta Rákosinak 1947 szeptemberében küldött levelében, amelyben felrótta, hogy a kommunisták eddig semmit nem tettek a Szovjetunió népszerűsítése érdekében, s kérte, hogy az MKP vizsgálja meg a kérdést és élénkítse fel a társaság munkáját. Murasko és Noszkova fentebb már idézett tanulmányukban felhívják a figyelmet arra, hogy ezek a bírálatok korántsem csak magyar vonatkozásban jelentek meg.8 2 1948 tavaszán egész sor dokumentum született az SZK(b)P KB Külpolitikai Osztályán, melyek közös vonása az volt, hogy le kell leplezni a kommunista pártokon belüli antimarxista hibákat. E feljegyzések a csehszlovák, lengyel és jugoszláv pártot illetően a magyar pártot ért bírálatnál lényegesen erőteljesebb kritikát fogalmaznak meg.8 3 „Az MKP vezetésének nacionalista hibái és a burzsoá befolyás a magyar kommunista sajtóban" címmel 1948. március 24-i keltezéssel készült dokumentum8 4 megismételte a korábbi vádakat. A feljegyzés szerint a magyar kommunisták a párt megalakulása óta hangsúlyozzák, hogy a magyar nép nemzeti érdekeit képviselik, s a párt nemzeti karakterét kifejezésre juttatták a párt plakátjain és agitációjukban is. A dokumentum elismerte, hogy a kommunisták a „reakciós" vádakkal szemben helyesen léptek fel, amikor Kossuth, Petőfi és a demokratikus hagyományok folytatóiként nevezték meg magukat, de eközben „eltértek a helyes irányvonaltól", attól való félelmükben, hogy Moszkva ügynökeinek tekintik őket, lebecsülik a Szovjetuniót és eltűrik a nyíltan szovjetellenes propagandát is - ez utóbbit a feljegyzés számos példával próbálta illusztrálni. Míg azonban korábban a szovjet vezetés az egyes pártok „nacionalista elhajlásáról" szóló rutinszerűen ismételt kifogásoknak nem tulajdonított különösebb jelentőséget, az új helyzetben ezek a bírálatok szinte már vádiratszámba mentek. Miután 1947/48 folyamán nemcsak Magyarországon, hanem a többi keletközép-európai országban is végbement a hatalom kommunisták által történő „meghódítása", napirendre került a „szocialista építés meggyorsítása". Arra vonatkozóan sajnálatos módon még mindig nem rendelkezünk elegendő orosz forrással, hogyan képzelte el a szovjet vezetés e „gyorsítást", mi az, ami Moszkva iniciatívájára történt, s mit eredményezett az egyes kommunista pártok „magánszorgalma". Míg 1947-ig a szovjetek eltűrték, sőt esetenként támogatták a szocializmushoz vezető különböző nemzeti utak meglétét, a Tájékoztató Iroda alakuló ülésén már megkezdték ennek felülvizsgálatát, s ezzel egyidejűleg a szovjet vezetés már 1947-ben irányt vett a kommunista párton belüli különböző áramlatok egységesítésére, a pártok vezetésének megtisztítására.85 A magyar párt is 1947. nyarán kapta az első jelzést Bíró Zoltánon keresztül: az SZK(b)P KB Káderosztálya „fel-81 L. a Politikai Bizottság 1947. május 8-i határozatát. PIL, 274. f. 3/87. ő. e. 82 L. Murasko - Noszkova: A szovjet tényező i. m. (Múltunk, 1996/2. sz.) 83 Vosztocsnaja Jevropa i. m. 267., 272. és 274. sz. dokumentumok. 84 A dokumentum megjelent Vosztocsnaja Jevropa i. m. 802-806., magyarul In.: A fordulat évei i. m. 205-208. 85 Erről részletesebben 1. T. V Volokityina: A „nemzeti utak" elutasítása és a jugoszláv ügy. Múltunk, 1997/3. sz.
