Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Pártközi kapcsolatok (MKP-SZK(b)P 1943-1947 1335
1356 BARÁTH MAGDOLNA A Tájékoztató Iroda létrehozásával foglalkozó magyar kutató, Lipkovics Károly szerint a Kominform létrehozása egyik részeleme volt annak a szovjet koncepciónak, amely a hidegháborús viszonyok között a Nyugat fenyegetéseivel szemben egy jól irányítható, homogén (mind gazdasági, mind politikai, mind ideológiai téren egységes) csoportosulás kialakítására törekedett.7 9 Gomulka az értekezleten olyan nemzetközi szervezet létrehozására tett javaslatot, amely 3-4 havonként, illetve rendkívüli esetben a szükségleteknek megfelelő gyakorisággal ülésezik és koordinálja a pártok akcióegységét, a záródokumentumban azonban a szervezet feladatának meghatározásaként már a pártok tevékenységének összehangolása szerepelt. Miután a kommunista pártoknak a háború utáni — azért korántsem teljes — önállósága és függetlensége a megváltozott nemzetközi helyzetben komoly aggodalommal töltötte el az SZK(b)P vezetését, ezt a pártok tevékenységének összehangolásával igyekeztek ellensúlyozni. Ez rányomta a bélyegét a pártközi kapcsolatok alakulására is, felelevenedett a háború előtti centralisztikus gyakorlat. Erre az időre tehető a magyar kommunista párt tevékenységét illető keményebb bírálatok megjelenése is az SZK(b)P Külügyi Osztálya által készített öszszefoglalókban. A fentebb már említett jelentés ugyan elismerően állapítja meg, hogy a magyar kommunisták elutasították a Marshall-tervet, egészében a Szovjetunió felé orientálódnak és helyeslik annak külpolitikáját, komoly hibául rótta fel, hogy időnként úgymond „nacionalista pozíciót" foglalnak el. Példának hozta fel, hogy a kommunisták vonakodtak a berlini döntés értelmében a Szovjetuniónak ítélt német vállalatok aktívumának átadásakor, illetve a jóvátétel fizetése és a kereskedelmi hajók visszaadása ügyében. E tényekre alapozza a jelentés szerzője azt a megállapítást, hogy „a kommunista párt vezetői szeretnék megmutatni, hogy az MKP nemzeti párt, ezért esetenként eltúrik a Szovjetunió érdekeit sértő tényeket."8 0 Az összefoglalóban megjelennek újra azok a már korábban is hangoztatott vádak, hogy a magyar kommunisták nem fordítanak elég figyelmet a szovjetellenes propaganda visszautasítására, attól való félelmükben, hogy szovjet ügynököknek tekintik őket, sajtójukban kevés teret szentelnek a Szovjetunió népszerűsítésének, nem segítik a Magyar-Szovjet Társaság munkáját, s még a kommunista párt által birtokolt fővárosi mozikban is inkább amerikai filmeket játszanak. Ebben az ügyben a Szovjet Exportfilm 1947 tavaszán levéllel fordult a magyar pártvezetéshez, s a kérdést a Politikai Bizottság is napirendre tűzte, majd úgy döntöttek: udvarias levélben elismerik a múltban elkövetett hibákat, megíközötti tárgyalások alapján rendezzék, nem vezetett pozitív eredményre, sőt időlegesen feszültségekhez és ellentétekhez vezetett a csehszlovák és a magyar kommunista párt között. Nemrég sikerült megállapodást kötni magyar nemzetiségű személyek Szlovákiából Magyarországra történő áttelepítéséről. A két ország kommunista pártjainak kölcsönös kapcsolataiban azonban nem következett be komoly javulás. A Magyar Kommunista Párt vezetői továbbra is barátságtalanul viszonyulnak a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőihez és számos váddal illetik őket. A két kommunista párt közötti viszony komoly, tárgyszerű rendezésre szorul." A Magyar Kommunista Párt tevékenységéről szóló tájékoztatót az SZK(b)P Külpolitikai Osztálya készítette, s azt az osztály helyettes vezetője, V Mosetov 1947. december 9-én továbbította Poszkrebisevnek. (RCHIDNI f. 17. op. 128. gy. 1090.) Az idézett feljegyzést közli: Moszkvának jelentjük i. m. 239-248. 79 L. Lipkovics Károly: A Tájékoztató Iroda létrehozása. Fordulat kezdete a kommunista mozgalomban. (Múltunk, 1989. 3-4. sz.) 80 RCHIDNI f. 17. op. 128. gy. 1090. A dokumentumot közli: Moszkvának jelentjük i. m. 246.
