Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Pártközi kapcsolatok (MKP-SZK(b)P 1943-1947 1335
PÁRTKÖZI KAPCSOLATOK (MKP-SZK(b)P) 1943-1947 1351 nek" a tömegektől. Az üzemi párt- és szakszervezetek gyengeségének és a pártellenőrzés hiányának (az üzemi bizottságok „gazda" nélkül dolgoznak) tudták be az üzemi bizottságok korrumpálódását, s félelmüknek adtak hangot, hogy elszakadnak a munkástömegektől és a gyárigazgatók eszközeivé válnak. Ezzel kapcsolatban Szántó saját véleményét is kifejezésre juttatta: szerinte a munkások bekapcsolását a termelés helyreállításába és fokozásába nem lehet megvalósítani az illető üzem munkásainak egy egységes szervezetbe történő tömörítése nélkül, ami szükségessé teszi a szakszervezetek új alapokon való átszervezését. A másik problémát a szovjetek Szántó szerint a faluban végbemenő osztálydifferenciálódás kiéleződésében látták. A magyai- pártképviselő véleménye szerint a földmunkásszövetség nem találja a helyét, pedig ennek kell a párt legfontosabb bázisának lennie. Véleménye szerint az is hiba, hogy nincs a pártnak részletesen kidolgozott, konkrét programja a középparasztság és az új földbirtokosok érdekvédelmére. „Persze súlyos politikai hiba lenne a mai helyzetben kulákellenes jelszó kiadása, azonban nem lehet szemet hunyni az előtt, hogy a falun az osztályellentétek szükségképpen ki fognak éleződni. A jelen szakaszban tehát, nézetem szerint, a fő feladat az, hogy szervezetileg és politikailag óvatosan előkészítsük a kikerülhetetlenül bekövetkező harcot a faluban"- írta Szántó 1946 elején.63 Nagy érdeklődés mutatkozott szovjet részről az ifjúsági- és nőmozgalom iránt is, de a kommunista párt által továbbított anyag Szántó szerint igen „sovány képet" mutatott. Nem volt kedvezőbb a kép kulturális területen sem. Szántó nem sokkal imént idézett levele után arról tájékoztatta Rákosit: nehezményezik, hogy nagyon rossz a kapcsolat a Magyar-Szovjet Kultúrtársasággal, és az a benyomás alakult ki, hogy a társaságnak nem sikerült megtalálni a kapcsolatot a magyar értelmiség széles rétegével. Az is panaszra adott okot szovjet részről, hogy a Szovjetunióból hazatért magyar írók semmi kapcsolatot nem tartanak a szovjet írószövetséggel, s a magyar folyóiratokban nem szerepelnek szovjet írók és költők. Pedig a VOKSZ64 vezetője, A. Karaganov már 1945. áprilisában eljuttatta a magyarországi kulturális munkára vonatkozó konkrét javaslatait az SZK(b)P Nemzetközi Infor-1 mációs Osztályának.6 5 Ebben a Szovjetunió és Magyarország közötti kulturális ^ kapcsolatok erősítése érdekében egy kulturális delegáció magyarországi utazása és az Alexandrov-művészegyüttes mellett többek között a legjobb szovjet filmek ' és a szovjet-orosz zeneművészet remekműveit tartalmazó hanglemezek Magyarországra küldésére tett javaslatot. A szovjet propagandában nagy szerepet kapott a Szovjetunió kultúrájának népszerűsítése, s már Rákosi 1945. júniusi moszkvai tartózkodása idején is felvetették a szovjet filmek forgalmazásával kapcsolatos kifogásaikat, s akkor Rákosi ígéretet is tett, hogy személyesen fog ebben az ügyben a filmforgalmazókkal beszélni. A fentiek mellett — ugyancsak Szántó szerint — a szovjet pártvezetésben a legnagyobb aggodalmat a belső pártépítés kérdésének elhanyagolása keltette. A Moszkvába küldött anyagok alapján az a benyomás alakult ki, hogy lebecsülik a 63 Szántó Rezső 1946. január 26-i levele Rákosinak. (PIL, 274. f. 10/43. ő. e.) 64 A Vszeszojuznoje Obsesztvo Kulturnoj Szvjazi sz Zagranyicej (Külföldi Kulturális Kapcsolatok Összövetségi Szervezete) rövidítése. 65 A tervezetet 1. RCHIDNI f. 17. op. 128. gy. 38.
