Századok – 2000
TÖRTÉNETI IRODALOM - Martin Eve remembered (Ism.: Jemnitz János) 1304
1304 TÖRTÉNETI IRODALOM 1304 MARTIN EVE REMEMBERED Edited by Walter Kemsley Merlin Press, Rendlesham. Suffolk, 1999. (98 o.) EVE MARTINRA EMLÉKEZVE Rendkívüli könyv egy meglehetősen rendhagyó életútról és érdekes, gazdag teljesítményről. Eve Martin végeredményben mint a Merlin Press kiadó feltalálója, gazdája, szerkesztője lett híressé és ez a kis „magánkiadó" márkás kiadóvá nőtte ki magát. Ráadásul érdekes és színvonalas munkákat adott ki - továbbá a Merlinnek sajátos politikai, szemléleti akusztikája volt. Független baloldali kiadó volt — így magyar relációban az egykori Cserépfalvira emlékeztetne — csakhogy Martin később születetett és a Merlin Press is csak 1956-ban született meg. S itt az ideje kitérni arra is, hogy ki is volt Martin Eve. Martin 1924-ben született. Apja aktív jachtvitorlázó, hajókészítő, anyja nagyon művelt, ugyancsak aktív fábiánus szocialista volt. Martin Oxfordban nőtt fel, gyermekkorától a gyermekkórus egyik kiválasztott énekese volt, de emellett kiválóan zongorázott- és orgonán is játszott. Ifjúkora egyik nagy „élménye" a spanyol polgárháború volt, amikor ő maga is szembesült a helybeli, a Spanyol Köztársaság megsegítésére indult gyűjtésekkel, és Martin lelkes köztársaságpárti lett. Martin a későbbiekben az egyetemen történelmi studiumokat folytatott, amit alaposan megszakított a háború. Martin már mint meggyőződéses antifasiszta és baloldali vett részt a harcokban, apjától örökölt és kitanult hajózási tudományát (ami neki is egész életére szenvedélyévé lett) értékesíthette, amikor többnyire „a csatornában" kísért védőőrizetesként hajókat. (Meg is sebesült.) A háború után — mint oly sokan —felnőttként folytatta tanulmányait és a cambridge-i egyetemen szerzett történelemszakon diplomát. A háború ugyanakkor elmélyítette baloldali meggyőződését, a háború után egy ideig a kommunista pártnak is tagja lett. Az igazi fordulatot az 1956-os év hozta meg. Nem úgy, ahogyan a magyar olvasóink többsége gondolná. Martin Eve ebben az évben alapította meg a Merlin Press kiadóját — és sokakkal szemben ő már független, saját fejével gondolkodó baloldali értelmiség volt — és maradt. Semmi oka nem volt, hogy kitűzze „a nagy csalódott" jelvényét. 1956 után megjelentette a hasonló kritikus szellemű értelmiségiek befolyásos orgánumát, a New Reasonert, ahogyan később 1998-ban bekövetkezett haláláig 30 éven át jelentette meg a méltán nagy tekintélyre szert tett évkönyvet, a The Socialist Registert. Ez utóbbiban (amely nálunk sajnos szinte teljességgel ismeretlen), olyan történészek jelentették meg írásaikat, mint Joh Saville, Imanuel Wallerstein és Ralph Miliband). Martin Eve és a Merlin Press könyvkiadói tevékenysége is nagyon sajátos, nagyon szerteágazó és igen gazdag volt. A kiadó belső apparátusában alig-alig dolgoztak és a terjesztést is jobbára maga vállalta, a könyveket maga szállította kis furgonján. S maguk a könyvek: csak mutatóban olyan „elavult" témákról adott ki könyveket, mint „Marx és Keynes". Magyar vonatkozásban megemlítendő, hogy ő jelentette meg Lukács György nem kevesebb, mint hat könyvét, de Mészáros István több írását is. Itt jelentek meg Leo Panitch könyvei, és több kritikus, elemző történeti írás - többek között a Chamberlain-Hitler kapcsolatokról, s a kitűnő és befolyásos brit történésztől, E.P Thompsontól egy William Morris életrajzot, a szabadszellemű, évtizedes angliai emigrációban élt orosz történésztől, Isaak Deutschertől egy rendhagyó könyvet. Martin Eve válogatásában a szerzők persze ugyanúgy fontosak voltak, miként a témák is. E kis kötetben valóban számos (legalább három tucat) írás állít emléket az embernek és a kiadónak. Az írások egyenként is érdekesek. A szerkesztők megoldása is az, amennyiben kronológiai rendbe szedve közölték azokat (amennyire lehetett, hiszen sokan az 1-2 oldalas megemlékezéseikben egyaránt szóltak Martin gyermekkoráról, közös élményeikről, de eljutottak egészen haláláig is). A kis írások így nagyon izgalmasak, instruktívak — hiszen nemcsak egy emberről, Eve Martinról szólnak — hanem valóban rápillantásnak a művelődéstörténetre és a be nem skatulyázható brit (és nemcsak brit) független, baloldali, szocialista gondolkodás 40 éves történetére. Jemnitz János
