Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Pietsch; Walter: Reform és ortodoxia. A magyar zsidóság belépése a modern világba. Magyar Zsidó Történelem (Ism.: Bácskay Vera) 1293

557 TÖRTÉNETI IRODALOM Walter Pietsch REFORM ÉS ORTODOXIA A magyar zsidóság belépése a modern világba Magyar Zsidó Történelem Múlt és Jövő Kiadó. Budapest é.n. (1999) 161 o. A magyar zsidóság 19. századi történeti problémáit taglaló tanulmánykötet egy — mint a szerző maga vallja — „semleges", nem magyar zsidó történész müve, ami megkönnyíti az objektív, elfogultságoktól és érzelmektől mentes tárgyalást. E fontos erénye mellett a kötetet a magyar zsidóság eddig — legalábbis a társadalomtörténet oldaláról — elhanyagolt, vagy csak elnagyoltan tárgyalt téma, az ultraortodoxia forrásainak és hatásának elemzése teszi különösen érdekessé. Walter Pietsch tanulmányait elsősorban a német olvasóközönségnek szánta, vizsgálata középpontjában az a kérdés áll, hogy a német minták mennyire hatottak a magyar zsidóság gondolkodására és mentalitására és hogy mennyire és miben különbözött a német és magyar zsidóság fejlődése és sorsa. A német közönséget figyelembe véve, a központi vizsgálati témák mellett szükségszerűen némi áttekintést kellett adnia a magyar zsidóság olvasóközönsége által nem, vagy kevéssé ismert történetéről és helyzetéről is. Ezt szolgálja a „A magyar zsidóság a XIX. században" c. bevezető tanulmány, de a történeti háttér a további írásokban, amelyek eredendően előadások, illetve folyóiratokban megjelent tanulmányok voltak, szükségszerűen röviden megismétlődnek. E történeti fejtegetések, bár korrektek és alapvetően igaz képet vázolnak fel, részben rövidségük, de főképpen amiatt, mert a szerző ezek megírásában elsősorban a gyér magyar irodalomra tudott támaszkodni, gyakran sematikusak, leegyszerűsítőek. A magyar zsidóság története ugyanis köztudottan hosszú ideig tabutémának számított, valamivel gazdagabb irodalom csak az utolsó két évtizedben jelent meg. Nyomon követhető ezek hatása a szerzőre, mert történeti fejtegetései a feltehetően később írott tanulmányokban egyre differenciáltabbá, finomabbá válnak. (Sajnálatos, hogy a kiadvány nem jelöli meg az egyes tanulmányok keletkezésének, vagy megjelenésének időpontját.) A kötet első tanulmánya a Valóságban 1988-ban megjelent, nagy visszhangot kiváltott írásának újraközlése. E tanulmány két okból keltett nagy érdeklődést: egyrészt a tabu megtörése miatt, de főképp azért, megy egy régi sztereotípiát cáfolt meggyőzően, azt, hogy a régen megtelepedett ,jó" (értsd asszimilálódott) zsidóság helyzetét később a 19. század második felében bevándorolt „rossz" (azaz az asszimilációra nem képes, azt elutasító) zsidók veszélyeztették, s ők azok, akik a fellángoló antiszemitizmus fő célpontjai voltak. Ezt a nézetet az asszimilálódó zsidóság is magáévá tette és a tőlük való elhatárolódásra késztette. A zsidó bevándorlás, illetve a zsidó népesség növekedési adatainak gondos elemzésével kimutatta, hogy a galíciai tömeges bevándorlás a 19. század első felében ment végbe, a század második felének statisztikái már korábban megtelepült, itt született zsidó népességet tartották számon, s hogy a század második felét általában is nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás, a zsidó népesség számának csökkenése jellemezte. Azt azonban Pietsch sem tagadja, hogy az ország keleti felében élő, nagyrészt Galíciából bevándorolt zsidó közösségeket nem az asszimilációra való hajlam, hanem annak teljes elutasítása, az ortodox, sőt az ultraortodox tanokhoz való szélsőséges ragaszkodás jellemezte. Ennek okát egyrészt gazdasági tényezőkkel magyarázza: ezek a zsidó közösségek az ország legelmaradottabb részében éltek, többnyire nemzetiségi környezetben, amely nem tette vonzóvá számukra a beilleszkedést. Nyugat-magyarországi hitsorosaikkal szemben szegények voltak (ez, ha általában igaz is, de a zsidó lakosság zöme nyugaton sem tartozott a gazdagok közé, e többször is ismétlődő állítás is tanúsítja a zsidóságról alkotott kép némi sematikusságát). A modernizáció — sem gazdasági, sem eszmei síkon — nem hatolt el e tájra, ezt azért találom fontosnak megemlíteni, mert úgy érzem, hogy a modernizáció szerepe nem kapott kellő hangsúlyt a neológia kialkulásának elemzésében. Ugyanis, véleményem szerint, ennek kialakulásában nem csak és nem egyszerűen az asszimilációs törekvés játszott szerepet, hanem az is, hogy a modernizálódó zsidóság számára az ortodoxiának,