Századok – 2000
KISEBB CIKKEK - Vida István: Egy polgár az 50-es évekről; az 56-os forradalomról és az első benyomásairól. Szőllősy Pál levele Pfeiffer Zoltánhoz. Bécs; 1957. június 2 1279
KISEBB CIKKEK 1287 katonai parancsnoka1 5 is, s az ÁVO főnöke16 is megígérte, hogy laktanyájukba visszavonulva nem tesznek semmit a Tanács ellen (ezt be is tartották, sőt 2 nap múlva mind meglógtak). Okt. 27-én a Tanács békésen, vér nélkül átvette a megye vezetését és rám bízta a helyi egyetlen napilap szerkesztőségének vezetését. (Miután a kompromittált kommunista főszerkesztőt17 elcsapták.) Okt. 28-án a megyei pártbizottság eddigi vezetőit kibuktatták és Nagy Imre irányzatához tartozó új vezetőséget választottak, mely szolidárisnak nyilatkozott a Forradalmi Tanácscsal.18 Lapunkban a híranyagon kívül a Forradalmi Tanács rendeleteit is közzétettük, mert bár elismertük törvényesnek a Nagy-kormányt, de a rendkívüli helyzet tartamára magunk vettük kézbe a helyi államhatalmat. Egyébként részt vettem — veszprémi kiküldöttként—a győri Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésén s az alakuló nyilatkozat fogalmazásában.19 Nov. 4-én hajnalban az oroszok Veszprém ellen is orvtámadást intéztek, és két és fél napig csatáztak a várat védő 20-25 fiatal nemzetőr ellen. Tankjaikkal, ágyúikkal szétlőttek egy csomó épületet, templomtornyot stb. A Forradalmi Tanács elnökét és 2 másik tagját, valamint vagy nács mellett jogi tanácsadóként működött. (Szöllősy Pál levele Vida Istvánhoz. 1999. július 16.) 15 Sánta Károly alezredes. 1956. október 26-án beválasztották a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanácsba (Veszprém megyei Népújság, 1956. október 27.) Az október 28-án újjáválasztott Forradalmi Tanácsból azonban már kimaradt. (Veszprém megyei Hírlap, 1956. október 31.) 16 Havasi László államvédelmi őrnagy, 1956 november 4-e után rendőr alezredes. 17 Slamovits Zoltánt 18 Az MDP Veszprém megyei Intézőbizottságának első nyilatkozatát lásd: Veszprém megyei Népújság, 1956. október 29. Az IB elnöke Pap János (1925-1994) vegyésztechnikus, a pártbizottság osztályvezetője lett, aki később hosszú ideig az MSZMP KB tagja, a Veszprém megyei párbizottság első titkára volt. 1961-1963-ban belügyminiszter, 1963 és 40 egyetemistát elhurcoltak. Én 3 napig ismerősöknél bujkáltam Veszprémben, letartóztatástól félve. Aztán sikerült Pestre jutnom, ahol nov. 12-től dec. 2-ig tanúja lehettem a nagyszerű (a fegyveres harcokkal majdnem egyenértékű) passzív ellenállásnak: sztrájkoknak, néma tüntetéseknek, röpcédula-terjesztésnek stb. Amikor aztán Nagy Imrét s társait elhurcolták a jugoszláv követségtől, és Veszprémből is riasztó hírek érkeztek, sógorommal együtt — aki mint ügyvéd, a Kamara forradalmi bizottságában exponálta magát — elhatároztuk, hogy a helyzet reménytelensége miatt Nyugatra megyünk. így húgomékkal hármasban jöttem át dec. 4-én Sopronnál (elég nehezen, egész éjjeli gyaloglással) a határon. Őszintén megmondom, nagyon nehezen jöttem el hazulról, erős lelkiismeret-furdalást is éreztem, de most már tisztán látom: őrültség lett volna otthon maradni. Mizsey Béla ügyvéd barátomat20 , aki Mezőkövesden csak ugyanazt tette, mint én Veszprémben, nemrég halála ítélték, s Isten tudja, tán még ki is végzik ezek a bosszúszomjas vadállatok. - Szüleim nem akartak kijönni, de most, a legutóbbi leveleikben bizony többször is céloznak arra, hogy ha sikerülne valahogy kivándorló-útlevelet kap-1965 között miniszterelnök-helyettes. 1994-ben öngyilkos lett. 19 Szöllősy Pál a Veszprém Megyei Hírlap tudósítójaként vett részt 1956 október 30-án a Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésén Győrött. (Eger György interjúja Szöllősy Pállal. 140.) 20 Helyesen: Mizsei Béla (1922)—kisgazdapárti politikus, 1945-1947-ben nemzetgyűlési képviselő. 1948-ban szerzett jogi doktorátust, 1953-ban bírói és ügyészi, 1954-ben ügyvédi vizsgát tett. 1954-től Mezőkövesden folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1956 október 26-án beválasztották a Mezőkövesdi Járási Munkástanácsba. A szovjet csapatok bevonulásakor ellenállásra buzdított, de később egyik kezdeményezője volt a tűzszünet megkötésének. 1957-ben államellenes szervezkedés vádjával halálra ítélték, de ítéletét a Legfelsőbb Bíróság életfogytiglani börtönre változtatta 1963-ban szabadult, 1988-ban rehabilitálták.
