Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Solymosi Péter: Svéd diplomáciai jelentések az 1956. évi magyar forradalom napjaiból 1235
1256 SOLYMOSSY PÉTER az utóbbi napokban az olvasó nem kerülhette el azt az érzést, hogy az események lényegesen komolyabbak és mélyrehatóbbak ennél. Ekképpen most a néphatalom érdekében történő új kormányzati szervek felállításáról, a biztonsági szervezetek feloszlatásáról, stb. beszélnek. Nagy figyelemmel próbáljuk követni, hogy a magyarországi eseményeknek van-e egyáltalán valami visszahatása — és ebben az esetben ez milyen módon jelentkezik — a Szovjetunióra. Itt elsősorban a rendőri és katonai intézkedésekre gondolunk. Eddig azonban nem tudtunk változásokra utaló jeleket konstatálni a desztálinizációban és az enyhülési időszak utolsó hónapjai alatt követett vonalban. Nem észleltünk semmiféle növekvő ellenőrzést vagy katonai intézkedéseket — ami természetesen nem záija ki, hogy ilyenek előfordulhattak vidéken. Az egyetlen, amire felfigyeltünk, az a BBC orosz nyelvű adásainak az újra megkezdett zavarása volt, amit 5-6 hónappal ezelőtt leállítottak. Továbbá a SAS (skandináv légitársaság) szerint állítólag fokozták az útlevél- és a vámellenőrzést a repülőtéren. A SAS-gépeken otthagyott svéd újságok olvasását is megtiltották. Az írás pillanatában számomra az a legfeltűnőbb, hogy a propaganda gépezetet még nem indították be — sem az egyik, sem a másik irányba. Ez arra a vonakodásra látszik utalni, hogy már nyilvánosan is lerögzítsék álláspontjukat; talán azért, mert nincs tiszta képük a helyzetről, vagy talán azért, mert — tekintetbe véve ennek a magyarországi közvéleményre való visszahatását — ezt taktikailag kedvezőtlennek ítélik meg. UD HP Eu vol. 37. D.N:о 584. — 31.10.1956. Gépelt másolat. 21. S. Unger számjeltávirata a külügyminisztériumnak a magyarországi helyzet jugoszláv megítéléséről Belgrád, 1956. október 30. Elk.: 1956. október 30. 12.03-kor Érk.: 1956. október 30. 13.20-kor 46. sz. Primo. Titó október 26-i Zilliacus-szal folytatott beszélgetése7 4 során politikai esztelenségként ítélte el a szovjet beavatkozást Lengyelországban, illetve a csapatok bevetését Magyarországon, ugyanakkor alig tartott hihetőnek egy szabadságmozgalmat Romániában. Secundo. Gerőt — akit itt elsődlegesen tartanak felelősnek a szovjet csapatok behívásáért — elsősorban azért kárhoztatják, mert politikája és fellépése Nagy (Imre) kompromittálását és a (magyar) kérdésnek a Biztonsági Tanács által való felvételét75 eredményezte. 74 Zilliacus, Konni (1894-1967) brit munkáspárti politikus, újságíró. 1919-39-ben tagja a Népszövetség Információs Titkárságának, 1939-45-ben a Tájékoztatási Minisztérium tisztviselője. 1945-50-ben előbb munkáspárti, majd független képviselő a brit parlament Alsóházában, mert 1949 májusában kizárják a Munkáspártból a kormány külpolitikáját ellenző magatartása miatt. 1952 februárjában újra beléphet a pártba és 1955-től újra munkáspárti képviselő. 75 Október 28-án „az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülést tart a három nyugati nagyhatalom (az USA, Nagy-Britannia és Franciaország) kezdeményezésére, amelyen a Szovjetunió ellenszavazatával és Jugoszlávia tartózkodása mellett napirendre tűzik »A magyarországi helyzet«-et. Előzőleg Kós
