Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Solymosi Péter: Svéd diplomáciai jelentések az 1956. évi magyar forradalom napjaiból 1235
SVÉD DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEK MAGYARORSZÁGRÓL 1956-BAN 1257 Tertio. A jugoszláv fél hangsúlyozza azt a körülményt is, hogy milyen döntő szerepet játszott eddig a magyar hadsereg, amelynek kétharmad része a kormány ellen foglalt állást. Véleményük szerint, ez csupán korlátozottan befolyásolta a szovjet csapatok magatartását, amelyeket teljesen Moszkvából irányítanak. Belgrád nyilvánvalóan reménykedik a szovjet csapatok Budapestről való kivonásában, amely lélegzetvételnyi időt adna Nagynak a konszolidálásra, és előkészítené az utat a lengyel minta szerint történő végleges megoldásra. A közvetlen jugoszláv aggodalmak Nagy (Imre) gyenge helyzetére, illetve a szovjet szándékokra és fejleményekre vonatkoznak. Ha egy titóista megoldás lehetetlennek bizonyul, akkor — szerintük — két lehetséges alternatíva jöhet szóba: vagy a szabad magyar demokrácia, vagy a szovjet uralom sztálinista módszerekkel való visszaállítása; jugoszláv szemszögből mindkettő aggasztónak tekinthető. Itt Belgrádban alighanem teljes mértékben tudatában vannak a szovjet-jugoszláv kapcsolatokra nehezedő komoly megterhelésnek, de talán ezért bíznak fokozott megértésben a Nyugat részéről. UD HP Eu vol. 37. D.N:o 5.B-46. — 30.10.1956. Gépelt másolat. Köröztetve a külügyminisztérium-22. S. Allard jelentése a külügyminiszternek a magyarországi helyzet osztrák megítéléséről Bécs, 1956. október 30. Érk.: 1956. október 31. Szigorúan bizalmas 695. sz. Az osztrák hadügyminisztertől7 6 megkaptam a csatolt, és személyesen neki készített emlékeztetőt, amelyben tegnap délután összefoglalták az Osztrák Katonai Hírszerző Szolgálatnak a magyarországi helyzetről szóló jelentését. A helyzet, mint ismeretes, valamit változott, amennyiben az ellenállási mozgalom mindkét rádióadója Győrben és Miskolcon ma reggel közölte, hogy nem tartják elfogadhatónak és megnyugtatónak a Nagy-kormány ígéreteit, és ezért folytatni akarják a harcot, s fenntartják a titkos és szabad választásokra vonatkozó követelésüket. Úgy vélem, utalnom kell erre a rádióközleményre, mivel az osztrák helyzetelemzés többek között azt állítja, úgy tűnik, a Nagy-kormány nagyjából már teljesítette azokat a követeléseket, amelyeket azok a titóista kommunisták támasztottak, akik a felkelő mozgalomhoz csatlakoztak. UD HP Eu vol. 37. D.N:o 58.-695. — 31.10.1956. Eredeti gépirat. Köröztetve a külügyminisztériumban. Péter, magyar ENSZ-megbízott, aki az ülésen megfigyelőként vesz részt, a tanács tagjaihoz eljuttatta azt a szovjet nyomásra kiadott nyilatkozatát, amelyben a magyar kormány az október 22-ét követő eseményeket Magyarország kizárólagos belügyének nyilvánította és tiltakozott a kérdésnek az ENSZ által történő megvitatása ellen. A nyugati nagyhatalmak a magyarországi helyzetet áttekinthetetlennek tartják, ezért az ülés előtt a kivárás politikájában egyeznek meg. Határozati javaslatot nem teijesztenek elő, csak a kérdés napirenden tartásáról döntenek." (1956 Kézikönyve, I. 136-137.) 76 Graf, Ferdinand (1905-1969) osztrák néppárti politikus. 1945-től 1957-ig az Osztrák Paraszt Unió elnöke és 1945 szeptemberétől az Osztrák Néppárt Szervező és Propaganda Bizottságának a főnöke. 1945 decemberétől a Belügyminisztérium államtitkára. 1955-től hadügyminiszter.
