Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Solymosi Péter: Svéd diplomáciai jelentések az 1956. évi magyar forradalom napjaiból 1235
1254 SOLYMOSSY PÉTER fogalmazott. „Ez nem egy bilaterális ügy", jelentette ki, „mivelhogy csapataink egy multilaterális egyezmény alapján állomásoznak Magyarországon". Hruscsov megfogalmazása általánosabb. A norvég követ (Erik Braadland6 5 ) kérdésére, „hogy most megoldották-e a magyar kérdést", Hruscsov azt felelte, hogy „azt a magyar nép fogja megoldani a saját és a béketábor érdekeivel összhangban".6 6 A szovjet külügyminisztérium skandináviai osztályának a korábbi vezetője — aki azt mondta magáról, hogy nem ismeri kormánya pontos szándékát azon felül, amit fentebb jeleztek — érteni engedte, hogy a Varsói Szerződés aláírói elképzelhetőnek vélték megismételni korábbi javaslatukat a csapatok kölcsönös visszavonásáról Európában. Ez kiegészíthető azzal, hogy a Szokolovszkijjal való beszélgetés — amely csupán Gromiko6 7 , Zorin6 8 és Gorkin6 9 társaságában folyt le — úgy kezdődött, hogy Szokolovszkij azt panaszolta, „Ausztria most emigráns bandákat és németeket eresztett át, hogy részt vegyenek a harcokban Magyarországon, ahol egyébként az amerikaiak sikeresebbek voltak, mint Szuez-nél".7 0 Ezen későbbi beszélgető partnereim közül senki sem válaszolt arra a kérdésemre, hogy vajon Nagy (Imre) már e hónap 28-án kifejezte-e a fentiekkel megegyező kívánságát. UD HP Eu vol. 36. D.N:o 36.B-536. — 30.10.1956. Gépirat másolat. 65 Braadland, Erik (1910-) norvég politikus, diplomata. Külügyi szolgálatba lépett 1934-ben. Ezután különböző posztokra nevezték ki Oslóban és külföldön. 1947-től a norvég katonai misszió 1 helyettes főnöke, majd 1949-től főnöke. 1952 és 1954 között Belgrádban követ, később 1954-től 1959-ig Moszkvában, majd 1959-től 1961-ig Londonban nagykövet. 1961-től centrumpárti parlamenti képviselő. 66 Erik Braadland, norvég nagykövet ugyancsak hasonló tartalmú jelentést küld Oslóba. Vö. Kiss József-Ripp Zoltán-Vida István: Források a Nagy Imre-kormány külpolitikájának történetéhez. In: Társadalmi Szemle, 1993. 5. szám 80., valamint Juhász Lajos: Norvég követjelentések az 1956. évi magyarországi eseményekről. In: Történelmi Szemle, 1989. 3-4. szám. 294-295. I 67 Gromiko, Andrej Andrejevics (1909-1989) szovjet diplomata. 1939-től állt diplomáciai szolgálatban. 1946 és 1952, majd 1953 és 1957 között külügyminiszter-helyettes, 1957-től 1985-ig a i Szovjetunió külügyminisztere. 1956-tól az SZKP KB, 1973-tól a PB tagja. 68 Zorin, Valerian Alekszandrovics (1902-1986) szovjet diplomata. 1945 és 1947 között nagykövet Csehszlovákiában. 1947-től 1955-ig, majd 1956-tól 1965-ig külügyminiszter-helyettes. 69 Gorkin, Alekszander Fjodorovics (1897-?) szovjet mezőgazdász, jogász, bíró. 1937-től az Elnökségi Tanács és a SZKP Központi Végrehajtó Bizottságának titkára. 1938-53-ban a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, 1953-56-ban helyettes titkára, majd 1956-57-ben újra titkára. 1957-től a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának elnöke. 1939 és 1952 között az SZKP KB póttagja, 1959-61-ben az SZKP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. 70 Az osztrák kormány nyilvánosan is tiltakozott az alaptalan szovjet vádaskodások ellen. „Raab szövetségi kancellár november 3-i rádióbeszédében elejétől végig kitalálásoknak minősítette a szovjet sajtó jelentéseit." Lásd Soós Katalin: 1956 és Ausztria. In Acta Historica. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, XCVII (1993) 55.
