Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A budapesti osztrák követség politikai jelentései (1937 április-1938 március) 1103
A BUDAPESTI OSZTRÁK KÖVETSÉG POLITIKAI JELENTÉSEI 1107 hogy ezt Mussolini közölte is Velencében Schuschnigg kancellárral. A bajt a felelőtlen Gayda-cikk okozta, amelyhez szerzője sem a külügyminisztériumtól, sem propaganda- és sajtóügyek minisztériumától nem kapott semmiféle ösztönzést vagy instrukciót. Ciano, mint Baarnak mondotta, magához hívatta Gaydát, s igen leteremtette e cikk miatt. Az olasz külügyminiszter „ezután musolyogva mondta nekem, hogy meg kell értenem: Olaszország politikájában is vannak kis nüanszok, s külpolitikájának alkalmazkodnia kell a változó viszonyokhoz, és ezáltal természetesen szükségszerűen időnként kis ingadozások keletkeznek, de Ausztria függetlenségének nagy ügyét továbbra is megőrzi minden körülmények között ",olvashatjuk Baar jelentésében, amely szerint Ciano azon közlések alapján, amelyeket a londoni és párizsi olasz követtől, illetve Kányától kapott, teljes helyesléssel fogadja Schmidt osztrák külügyi államtitkárnak az angol és francia kormánnyal folytatott tárgyalásait.18 Ciano az osztrák követ előtt röviden összefoglalva Kányával folytatott beszélgetésének lényegét, „teljes egyetértést állapított meg valamennyi kérdésben", amelyek az 1934. márciusában aláírt római paktum államaira vonatkoznak, Közép-Európát, és egyáltalán az európai kérdéseket illetik. Különösen érvényes ez az Olaszország, Ausztria és Magyarország között a római jegyzőkönyvek alapján nyugvó együttműködés szilárdsága és hasznossága űjabb megállapítására, valamint az 1936. július 11-i német-osztrák egyezmény végrehajtásának fontossága hangsúlyozásában. A kisantant államokhoz való viszonyra térve, „a Jugoszláviával kötött belgrádi olasz egyezmény vonatkozásában is teljes egyetértésben van Kánya külügyminiszterrel. Egy olasz-román egyezmény vonatkozásában pedig teljesen nyíltan és világosan tudtára adta Kánya külügyminiszternek és a románoknak, hogy ilyen egyezménynek feltétele kell hogy legyen egy előzetes formális megegyezés Románia és Magyarország között, annál is inkább, mert — hangsúlyozta Ciano gróf, — Romániának elégtételt kell adnia Magyarországnak a múltért. Az olasz-csehszlovák viszonyt illetően Ciano gróf azon a nézeten van, hogy Csehszlovákia a Párizs-Prága-Moszkva tengely részét képezi, amely a maga hangsúlyozottan agresszív demokratikus-bolsevista jellegével teljes ellentétben van a fasiszta politikával. Ehhez nem kell semmi további kommentár",- olvashatjuk Baar jelentésében.1 9 Amikor egy hét múlva, május 28-án, alkalma volt az osztrák követnek Apor Gábor báróval, a külügyminiszter állandó helyettesével beszélgetve visszatérni a Ciano budapesti tartózkodása alkalmával folytatott eszmecserékre, erről szóló aznapi jelentésében ez áll: „Apor báró elmondta nekem, titoktartást kérve, hogy Kánya úr világosan és energikusan megmondta Ciano grófnak, hogy ha Ausztria függetlensége veszélyeztetve lenne a Németország irányában folytatott olasz politika révén, ő kénytelen lenne a külpolitika egy más útját választani Magyarország számára". Ezzel a bizalmas információval kapcsolatban a jóhiszemű osztrák követ az alábbi megállapításra jutott: „Magyarország tehát abban a felismerésben, hogy 18 Kerekes i.m. 251-253., Mikoletzky i.m. 355. 19 101/Pol. 1937. május 21. Baar
