Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
A FŐISPÁNI KAR A HORTHY-KORSZAKBAN 1071 a kortárs kritikus megfogalmazta: „A neobarokknak hangtompító légkörében is hallhatók a panaszok: protestánsok és katholikusok egyaránt elnyomott helyzetről panaszkodnak, az állami életben háttérbe szorulásukról és mindegyik a másikat vádolja a sokat emlegetett 'felekezeti béke' megzavarásával."12 4 Kétségtelen, hogy a háború után földjei egy részének elvesztése és a király távolléte illetve hiánya, ezzel szemben pedig a protestáns kormányzó jelenléte és protestáns miniszterelnökök sora a katolikusok térvesztéséről és a protestánsok térnyeréséről tanúskodik. Ugyanakkor a kormányoknak nemcsak a legitimista állásponton lévő katolikus egyházzal, hanem egyes szabadelvű református püspökkel is szembe kellett néznie. A protestánsok nagyobb közéleti szerepvállalása mögött sokkal inkább az állt, hogy ők hagyományosan nagy teret biztosítottak a világiak részvételének az egyházszervezetben, az egyházi önkormányzatban, és más területeken is szorgalmazták fiaik közéleti aktivitását és az ehhez szükséges képzettség megszerzését. Szekfű szerint is „ez a nagyszámú, jóminőségű, s emellett többségében öntudatos protestáns intelligencia magyarázza azt, hogy ha nem is általában az államszolgálatban, de annak befolyásos, vezető helyein a protestánsok nagy számmal találtatnak, ami katholikus részről gyakori panaszoknak teszi tárgyát."125 A hagyományosnak mondható feszültségforrások12 6 mellett az ellenségeskedés elsősorban a személyi kérdésekben jelentkezett, legyen szó akár főszolgabíró-választásról,127 akár vármegyei tiszti főorvos kinevezéséről.12 8 A felekezeti kérdés a főispáni karban is jelentkezett. Szmrecsányi Lajos egri érsek a küszöbön álló borsodi főispánváltással kapcsolatban megjegyezte, hogy „az új főispántól némi enyhülést vár a közönség nagy része abban a kizárólagos felekezeti irányzatban, mely csak egészen kivételes esetekben juttat állásba katolikus egyént."12 9 Az érsek Borbély-Maczky Emilt támogatta, azonban nyilvánvaló, hogy az illetőt nem ez juttatta a főispáni székbe, mint ahogy az érseknek kevés szerepe volt az előző, református főispán felmentésében is. Szmrecsányi a 124 Szekfű: i.m. 429. ,,A 'felekezeti kérdés' mindig ilyen hatalmi, illetve érvényesülési ellentétek miatt újult ki, miután mindkét részről gyakran úgy érezték, hogy a másik fél nagyobb teret vagy nagyobb támogatást kapott." (Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között, Valóság 1976/4. 32.) 125 Szekfű: i.m. 432. Macartney szerint is „Úgy látszik, hogy a protestánsok, bár nem tervszerűen, lassanként elfoglalják az államban a főhelyeket." (C. A. Macartney: Magyarország, Bp. én. 59.) 126 Az 1936. novemberi evangélikus zsinaton például Sztranyavszky Sándor azzal vádolta meg a „túlsó oldalt", hogy vegyes házasságok kötése előtt „a középkori inkvizíció eszközeire emlékeztető" módon szereznek reverzálist a születendő gyermek vallására vonatkozólag. Beszéde hatalmas felzúdulást váltott ki katolikus körökben, aminek végül is Sztranyavszky hivatalos bocsánatkérése vetett véget. Lásd: Magyarország évkönyve 1936 (Szerkesztette Béry László és Kun Andor), Bp. én. 42-43., valamint: C. A. Macartney: October Fifteenth, i.m. Part I. 180. 127 Kozma György arról számolt be, hogy a választásnál — többek között — a protestáns papok is ellene vannak, katolikus volta miatt. (MOL K429 45.es. 4d/l. Kozma György levele Kozma Miklósnak, 1929. november 21.) 128 A zalai főispán tájékoztatása szerint Pehm József „helybeli apátplébános, aki az egész vármegyére kiterjedőleg a keresztény párt exponensének, mondhatnám vezérének tekinthető" az új — történetesen református — tiszti főorvos kinevezése ellen agitál, mivel abban „tendenciát lát, azt, hogy a csaknem 90%-ban katholikus Zalavármegyében a vezető állásokat protestánsokkal akarják betölteni". Kozma belügyminiszter széljegyzete („Pehm véleménye nem érdekel") azt mutatja, hogy a kormányzat nem tulajdonított jelentőséget a kérdésnek. (MOL K429 21.es. 386/1936) 129 MOL K468 2.CS. 564/1936. Szmrecsányi levele Bethlen miniszterelnöknek, 1930. május 1.
