Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
A FŐISPÁNI KAR A HORTHY-KORSZAKBAN 1063 honnan választották ki bizalmi embereiket. A főispánok felmentéséről és kinevezéséről, az új személyek „civil" tisztségéről a Belügyi Közlöny elég pontosan, még ha nem is minden esetben, tudósított. A kategóriák elsősorban csak konkrét hivatali vagy törvényhozásbeli pozíció esetében egyértelműek, a „volt" vagy „nyugalmazott" meghatározások azonban nem sokat árulnak el a tényleges státuszról. A vizsgált garnitúra egészét tekintve 22 esetben (16,67%) főispánt neveztek ki más helyre (is), ők tehát nem számítottak új embereknek. Helyi, döntően vármegyei hivatalból 31 személy (23,48%, az új személyek között 28,18%) került főispáni székbe. Különösen a főszolgabírók súlya jelentős 16 fővel, őket követik a főjegyzők (6), alispánok (5) és a főügyészek (2). Két polgármestert neveztek ki főispánnak: Kiss Endre Kecskemét törvényhatósági jogú város élén tulajdonképpen az alispánnak megfelelő pozíciót töltött be, míg Karay-Krakker Kálmán egy megyei város, Vác élén állott. Kevésbé volt jellemző állami hivatalnokok kinevezése; a vizsgált időszakban (Schell Péter „országmozgósítási kormánybiztossal" együtt) mindöszsze 9 fő (6,81%, az újak között 8,18%) tartozott ide, közöttük 4 miniszteri titkár. Szorosabb volt a kapcsolat a törvényhozással. 15 képviselőt és 6 felsőházi tagot (összesen 16,41%, az új kinevezések esetében 19,09%) neveztek ki főispánnak. A legnagyobb csoport, 48 fő a „magánszférából" került főispáni székbe: 24 földbirtokos (18,18% illetve 21,82%), 4 ügyvéd illetve l-l hitelszövetkezeti elnök és egyetemi tanár. Ide soroltam azt a 19 személyt (nyugalmazott tisztviselőket, volt képviselőket, stb.), akikről a közölt megnevezés semmiféle információt nem hordoz a ténylegesen elfoglalt pozícióról.118 Ezen „pozíció nélküliek" között a legnagyobb csoportot a „nyugalmazott főispánok" alkották 7 fővel. Nyilvánvaló, hogy az egyes kategóriák elhatárolása nem kellően pontos, egy személy több állást is betölthetett, és ezekről a kinevezési határozatok csak ritkán tájékoztattak. Különösen a képviselők és felsőházi tagok között lehettek nagy számban tisztviselők, földbirtokosok, ügyvédek. Szemléletes példa erre Németh Károly esete, akit — a Belügyi Közlöny szerint — ügyvédként neveztek ki győri főispánná 1927 februárjában. Időközben azonban felsőházi taggá választották, amiről a főispánság javára lemondott. Ténylegesen tehát a felsőházból került Győr élére (én is ott szerepeltetem), viszont a kinevezési határozatában ez nem jelent meg. (Felvetődhet persze, hogy mivel személyének kiválasztásakor még ügyvéd volt, indokoltabb lehetne őt az ügyvédek közé sorolni.) 6. táblázat: a főispáni kinevezéskor betöltött pozíció 1924 1925 1926 1927 00 No rH Oi <N A iH 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 I 1-» со Oi 1938 1939 főispán 0 1 1 0 0 1 0 0 4 1 0 4 0 1 6 3 I alispán 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 főszolgabíró 4 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 1 2 2 3 1 főjegyző 3 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 tiszti főügyész 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 118 1938. december 20-án például Koczor Gyula „komáromi lakost" nevezték ki Bars és Hont főispánjának.
