Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
1052 TAKÁCS TIBOR Farkas Béla csongrádi főispán is igen szerteágazó összeköttetésekkel, befolyásos patrónusokkal rendelkezett: „Felső körök előtt közismert volt, hogy Farkas Béla, a csongrádi kiskirály, Károlyi Imre gróf bizalmi embere, Gömbös Gyula viszont Károlyi Imre állandó vadásztársa, kiegészítette a kört a Horthy és Károlyi közötti rokoni kapcsolat (,..)."9 5 Érthető, hogy az 1926 óta hivatalban lévő főispánt 1932-ben a Gömbös-kormány Hódmezővásárhely élére is kinevezte. 1935-ös felmentése mégis azt bizonyítja, hogy a támogatók és a kapcsolatok nagy száma nem jelentett biztosítékot a poszt megtartására, ha fontosabb szempontok — jelen esetben a pártépítési és választási kudarcok — jelentkeztek. Még Károlyi Imre is úgy látta, hogy Farkas helyzete mind a pártvezetőségben, mind a megyében anynyira tarthatatlanná vált, hogy felmentése elkerülhetetlen. Éppen ezért — több helyi NEP-szervezethez, a vármegyei gazdasági egyesülethez és a megyei vitézi székkapitányhoz hasonlóan — ajánlotta helyére Bonczos Miklós megyei főügyészt.9 6 Utóbbi a NEP megyei elnöke és Gömbös megbízható híve volt évek óta, mégsem lett — ekkor — főispán. (1938 márciusában került a csongrádi főispáni székbe, de csak decemberig, államtitkári kinevezéséig töltötte be ezt a hivatalt.) A Gömbös-féle pártaktivistáknak egyébként kevés esélyük volt a kinevezésre: mindössze Fernbach Bálint, a Nemzeti Egység pest megyei adminisztratív titkára lett főispán. Farkas helyére a vitathatatlanul jobb, elsősorban rokoni, családi összeköttetésekkel rendelkező Kozma György, Kozma Miklósnak, az MTI elnökének, a későbbi belügyminiszternek a testvére, került. Kozma korábban vásárosnaményi főszolgabíró volt, ám Szatmár megyében, ahol az országos kapcsolatokkal is rendelkező Péchy-család és a hozzá csatlakozó körök a korszakban mindvégig kezükben tartották az irányítást, nem sok lehetőség állt előtte: „Én már természetesen letettem arról, hogy itt érvényesüljek, de fájó érzéssel nézem, hogy Péchy László még mindig markában tartja a hatalmat"- írta 1932 novemberében.9 7 (Péchy László 1920-tól 1931-ig, képviselőjelöltként való fellépéséig volt főispán. Utóda — az előzetes várakozásokkal ellentétben9 8 — öccse, Péchy Miklós Szabolcs lett, aki 1940-ig állt Szatmár, majd 1944-ig Bereg élén.) Kozma György már 1931-ben közel került a képviselőjelöltséghez,9 9 ám az igazi kiugrási lehetőséget Gömbös Gyula kormányra kerülése hozta meg számára. Már 1932. október 7-én úgy írt: „(...) én, aki mindig vármegyében szolgáltam, tapasztalataimat jobban tudnám itt érvényesíteni, s arra már ezer példa volt, hogy főszolgabírót főispánná neveztek ki."100 Nem szeretett volna türelmetlennek látszani, ezért nem sürgette és nem is sür-95 Márkus: i.m. (1968) 39. 96 Károlyi levele Gömböshöz: MOL K429 19.cs. 4/1935; a többi támogató levél: uo. 16, 20-22, 24/1935. 97 MOL K429 45.cs. 4/1. 98 Kozma György levelében erről tájékoztatja Kozma Miklóst: „A levegőben van ugyanis, hogy Péchy Laci fellép képviselőnek és utódja Gulácsy István lesz." (MOL K429 45.cs. 4/1) 99 „A saját járásomban nem léphetek fel, mert sem Tomcsányi ellen, sem Konkoly ellen, sőt Zsilinszky ellen sem volna ildomos tőlem, idegen kerületben pedig egyáltalában nem fizetné ki magát. Ma már nincsenek olyan kincstári kerületek, mint voltak a boldog békében, ahová más nem kellett csak egy kis protekció. Ma súlyos küzdelem kell minden kerületben és súlyos pénzáldozat is, ennélfogva a képviselőnek való fellépésről tegyünk le." (MOL K429 45.es. 4/1.)