Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Attila: Confinium és marchia. (Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről) 99
KÖZLEMÉNYEK Zsoldos Attila CONFINIUM ÉS MARCHIA (Az ArpácL-kori határvédelem néhány intézményéről) Az Árpád-kori határvédelem korai intézményeivel kapcsolatosan rendszeresen találkozhatunk történetírásunkban a határvármegye, a határvárispánság, a határvár és a határispánság fogalmával. Ezek a kifejezések — feltéve persze, hogy használatuk következetes — valóban alkalmasaknak látszanak arra, hogy az Árpádok királyságának különböző határvédelmi intézményeit jelöljék, mégpedig annál is inkább, mert a közöttük meglévő tartalmi eltérések viszonylag egyszerűen leírhatók. Csakhogy a kérdéses fogalmak használata sem következetesnek, sem egységesnek nem mondható. A jelenség oka végső soron alighanem abban a nagy múltra visszatekintő vitában gyökeredzik, amely a korai határvédelem intézményi hátterét illetően jelenleg is megosztja a magyar történetírást. A terminológiai bizonytalanság, miként általában, a határvédelem kérdésében is számos félreértés forrása lehet, s ezért nagyon is kívánatos lenne felszámolása. A „végleges megoldás" — ha annak elérése egyáltalán lehetséges, ami a kor forrásadottságainak ismeretében szerfelett kérdéses — az Árpád-kori határvédelem egészének vizsgálatától lenne várható, erre azonban jelen tanulmány már csak korlátozott terjedelme miatt sem vállalkozhat. Köztudomású ugyanis, hogy a téma meglehetősen szerteágazó: a szorosan vett had- és intézménytörténeti vonatkozások mellett társadalom-, sőt, gazdaságtörténeti kérdések is felmerülnek, ide vonhatók továbbá a kor Magyarországán élt idegen (pl. besenyők, izmaeliták), illetve annak tekintett (székelyek) etnikai csoportokra vonatkozó kutatások jó része, s akkor még szó sem esett olyan, elsősorban a régészet eszközeivel és módszereivel kutatható és értelmezhető objektumokról, amelyekről okkal gyanítható, hogy szintén a határvédelem körébe tartozóknak tekinthetők. Az alábbiakban következő tanulmány ezért csupán néhány, a korai határvédelem intézményeivel szorosan összefüggő kérdést vizsgál abban a reményben, hogy az előadottak, ha mégoly csekély mértékben is, de hozzájárulnak majd a korai határvédelemmel kapcsolatos vitakérdések tisztázásához. Mindenekelőtt célszerűnek látszik röviden áttekinteni az elöljáróban említett négy fogalom használatában megmutatkozó főbb jellegzetességeket. Határvármegyének azokat a megyéket szokás tartani, amelyeknek az ország határaival érintkező területén a megyéével azonos néven emlegetett várispánság működött (pl. Nyitra, Újvár stb.).1 Nem tartoznak közéjük tehát azok a megyék, amelyek 1 Ld. pl. Györffy György. István király és műve. Bp. 1977. 208-209.; Kristó Gyula: Az Árpádkor háborúi. Bp. 1986. 192-193.
