Századok – 1999

Közlemények - Molnár András: „Zalának elszállt lelke…” Csertán Sándor kormánybiztos jelentései és levelei 1849. május 26–július 29. II/329

Molnár András „ZALÁNAK ELSZÁLLT LELKE..." Csertán Sándor kormánybiztos jelentései és levelei 1849. május 26. - július 29. A pesti cs. kir. haditörvényszék 1850. november 11-én kötél általi halálra, és teljes vagyonelkobzásra ítélte Csertán Sándort, a zalaegerszegi választókerület országgyűlési képviselőjét, aki két ízben is, 1848 októberétől 1849 januárjáig, ill. 1849 májusától júliusáig Zala megye kormánybiztosaként tevékenykedett. Az uralkodó 1851. szeptember 19-én kegyelemből hat évi várfogságra módosította az ítéletet.1 Csertán mintegy 3 év 4 hónapnyi fogság után, az 1854. április 24-én kiadott részleges amnesztiarendelet következtében szabadult a komáromi várbörtönből. Zala megye liberális reformpolitikusai közül — Csány László vértanúhalála után — ő szenvedte el a legsúlyosabb büntetést. A tömlöc testileg és lelkileg is meggyötörte, 1861-ben már nem vállalt közszereplést, sőt nemsokára, 1864. január 23-án meg is halt családi birtokán, a Nagykanizsához közeli Gelsén.2 Csertán Sándor 1809. január 25-én született a Zala megyei Nemesszeren, római katolikus, középbirtokos családban. Anyja Varga Rozália, apja pedig Csertán Károly, Zala megye kapornaki járásának főszolgabírája volt. Sándor Nagykanizsán és Kőszegen járt gimnáziumba, Győrött bölcsészetet tanult, majd a pozsonyi jogakadémia hallgatója lett. 1829-ben jeles eredménnyel tette le az ügyvédi vizsgát. Előbb Zala megye tiszteletbeli alügyészévé, majd 1834-ben másodalügyésszé valamint a megye táblabírájává nevezte ki a főispán. Csertán később a zalaszentgróti Batthyány-uradalom ügyésze lett. Még 1833-ban feleségül vette Szládovics Borbálát, és Nemesapátiban telepedett le. (Négy gyermekük született, közülük Károly Zala vármegye alispánja volt 1886 és 1906 között.) Csertán Sándor az 1830-as évek derekától a zalai liberális ellenzék mérsékelt, Deák Ferenc reformpolitikáját követő és támogató szárnyához tartozott. Egyik-másik megyegyűlési felszólalását a hírlapok is idézték, 1842. szeptember 8-án pedig vezércikke jelent meg a Pesti Hírlapban a szláv mozgalmak elleni összefogásról. 1843-ban a háziadó elvállalása mellett korteskedett, 1845-től egyik szervezője volt a zalai védegyletnek, és önkéntes adófizetést vállalt. 1846-ban meggyőződéses ellenzékiként jellemezték, miközben a zalai megyegyűléseken rendszeresen felszólalt az adminisztrátori rendszer ellen. Elnöke volt Zala megye nemesi árvákra felügyelő gyámi választmányá-1 HL Abszolutizmuskori iratok. A cs. kir. pesti katonai törvényszék iratai. 52. cs. 1851-10/101. Csertán Sándor periratai. 2 Vajda Lászlóné: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa (1809-1864). In: Zalai történeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 35.) (Szerk. Bilkei Irén) Zalaegerszeg, 1994. 233-240.