Századok – 1999

Közlemények - Molnár András: „Zalának elszállt lelke…” Csertán Sándor kormánybiztos jelentései és levelei 1849. május 26–július 29. II/329

330 MOLNÁR ANDRÁS nak, és humánus egyénisége népszerűségnek örvendett a nem nemesek körében is. 1848. június 15-én ellenjelölt nélkül, gyakorlatilag közfelkiáltással választották meg Zalaegerszegen a 2183 választópolgárt számláló egerszegi választókerület országgyűlési képviselőjévé. A népképviseleti országgyűlésen keveset hallatta hangját. Augusztus elején azt indítványozta, hogy a népoktatási törvényjavaslatot összhangba kellene hozni az 1848:20. tc-vel, augusztus 8-án pedig a közös iskolák mellett tette le a voksát. Szeptember 5-én még ott volt a Bécsbe induló országgyűlési küldöttségben, szeptember 17-én azonban eltávozási engedélyt kért a képviselőháztól. Szeptember 20-án már Zalaegerszegen szervezte Zala megye önkéntes nemzetőreit. Október 8-án az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke Zala megye kormánybiztosává nevezte ki. Elődjétől, Horváth Vilmostól átvette az újoncozás és a népfelkelés szervezését, emellett elsősorban Perczel Mór Zalában állomásozó hadtestének kiegészítését, felszerelését, elhelyezését és élelmezését intézte, közvetítve a honvédsereg és a megye tisztviselői között. 1849 januárjában hagyta el a császáriak által megszállt Zala megyét, februárban pedig már ott volt a debreceni országgyűlésen. Május 5-én a vésztörvény visszamenőleges hatálya ellen szólalt fel. Képviselői, reformpolitikusi hitvallásának is tekinthető ekkor tett kijelentése: „forradalmunk fő erénye, fő dísze az, hogy szelídséggel és az igazság erejével győztünk; nem rettentés, nem kegyetlenség, hanem az igazság adta nekünk a győzelmet".3 Csertán Sándor 1849. május 16-án ismét eltávozási engedélyt kért a képviselőháztól, mivel Szemere Bertalan miniszterelnök május 15-i nyílt rendelete Zala megye teljhatalmú kormánybiztosává nevezte ki, felhatalmazva arra, hogy „a haza szent ügyéhez hű egyénekből megyei bizottmányt nevezzen ki, bizalmat érdemlő tisztikart a törvény értelmében alakítson, a törvényes rendet állítsa vissza, a nemzet függetlenségi nyilatkozatát kihirdesse, ünnepélyesen annak szükségéről valamint üdvös következéseiről a népben meggyőződést ápolni törekedjen, a hadseregnek a megyét érdeklő élelmezése eránt intézkedéseket tegyen, s általjában mindent elrendeljen, mit a nép érdekétől elválaszthatatlan java a honnak, a törvényhatóságok bátorsága, s a szabadság szent céljainak biztosítása igényel".4 Csertán kormánybiztosi teendőit részletesebben a még május 4-én kiadott belügyminiszteri körrendelet határozta meg. Eszerint a kormánybiztosnak gondoskodnia kellett a hazaárulók elfogatásáról, vagyonuk zárolásáról, és az ellenük indítandó vizsgálatról. Ki kellett állíttatnia az előző évről elmaradt újoncokat és az 1849-ben kivetett újonclétszámot, be kellett szedetnie a megye közigazgatási költségeinek fedezésére szolgáló háziadót, valamint az országos pénztárba befizetendő hadia-3 Csertán Sándor életrajzai: Zala-Somogyi Közlöny 1864. febr. 20. (3. évf.) 6. sz. (nekrológ), Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1906. 338-340., Fára József: Csertán Sándor 48-as kormánybiztos. In: Zalamegyei Újság 1932. december 25. 16-19., Csertán Ferenc: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa az 1848/49-es szabadságharcban. (Kézirat, ZML kézirattára), Mejlinger Katalin: Zala megyei képviselők 1848-49-ben. In: Nótárius. A zalai honismereti mozgalom folyóirata 1988. 2-3. sz. 7-8., Vajda Lászlóné 215-228., Zalai életrajzi kislexikon. 2. jav. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1997. 46., Béres Katalin: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében. In: A szabadságharc emlékei Zalában. (Szerk. Béres Katalin) Zalaegerszeg, 1998. 217-218., Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben. (Zalaegerszegi füzetek 5.) Zalaegerszeg, 1998. 87-90. 4 ZML Zala megye állandó bizottmányának jegyzőkönyvei (ÁB jkv.) 1849. május 29. 1. sz.