Századok – 1999
Közlemények - Szabados György: Imre és András I/85
86 SZABADOS GYÖRGY után, 1173 januárjában illethette fejét.2 III. Béla 1184—1185 körül özvegyült meg.3 A másfél évtizedes házasságban Agnes királyné négy fiúnak, s három lánynak adott életet, legalább is hét utódról vallanak írott és régészeti források. Imre, András, Salamon és István nevét egyedül a Zágrábi és Váradi Krónika ikerszövege említi.4 A két ifjabb herceg közül az egyik még élt Imre uralkodásának első éveiben,5 s ez a tény a trónküzdelmek szempontjából különös figyelmet érdemel majd. A leányok közül Margit és Konstantia ismeretes név szerint. Egyikük Bizáncba, másikuk Csehországba ment férjhez, míg a várandósan elhunyt harmadikat szülei mellé temették.6 Az elsőszülött életkorára először a 18. századi jezsuita történetíró, Katona István tett utalást, aki Imrét hatalomra kerülésekor 24 évesnek mondta, s így az 1172. esztendő mellett foglalt állást.7 A tudomány később Wertner Mór hatására 1174-ben állapodott meg.8 Mivel a források semmi közelebbit nem árulnak el, csak annyi bizonyos, hogy tizenöt év alatt a királyi párnak legalább hét gyermeke született, ezért az elsőként világra jött Imre esetében már 1170 vége sem kizárható. Hasonlóképpen bizonytalan András születési éve. Érdekes, ám megalapozatlan elméletet fogalmazott meg Ferdo Sisic III. Béla fiairól. Szerinte Imre és András Châtillon Ágnestől, míg Salamon és István Capet Margittól született. Ingatag elgondolását a Zágrábi Krónika szövegével kívánta megtámogatni, holott a forrás hallgat Béla feleségeiről! A horvát történetíró amúgy sem boldogult a király családi viszonyaival: Imre és András születését egyszer 1179-re, illetve 1180-ra, másszor 1174-re, illetve 1176-ra helyezi.9 A leányok közül csak Margit életkorára maradt fenn utalás. A kortárs Niketas Chômâtes megjegyzi, hogy a magyar királylány még tizedik életévét sem töltötte be esküvőjekor.10 II. (Angelos) Izsák bizánci császár (1185-95, 1203-4) és a hercegnő násza 1185 végén ment végbe,1 1 ennélfogva Margit születése 1175 és 1176 fordulójára tehető. Konstantia 1198-ban ment nőül I. (Psemysl) Ottokár (1198-1230) cseh királyhoz.12 Amikor III. Béla trónra került, még 25 éves sem volt, ennek ellenére a magyar középkor egyik legnagyobb politikai tapasztalattal rendelkező uralkodójának számított. Az Árpádok közül egyedüliként a Magyar Királyság mellett a Bizánci Császárság 2 Makk 1982. 33., 40. 3 Makk 1982. 50. 4 Szentpétery, SS. Rer. Hung. I. 211. A szöveghagyomány részletes ismertetése Szentpétery Imre: A Zágrábi és Váradi Krónika egymáshoz való viszonya. In: Századok 1934. 410-425. 5 Ezt csupán egyetlen forrás, ΠΙ. Ince pápa 1198. január 29-én András herceghez írott levele említi. Gombos F. Albin: Catalogue Fontium Históriáé Hungaricae. II. Bp. 1937. 1241. (Gombos, CFHH.) , 6 Erdy János: III. Béla király és nejének Székes-Fehérvárott talált síremlékei. In: Kubinyi Ferenc-Vahot Imre szerk.: Magyarország és Erdély képekben. Pest, 1853. I. 42-48., Török Aurél: III. Béla és első hitvese földi maradványai. In: Forster 1900. 200-206., Regöly-Mérei Gyula: ΠΙ. Béla magyar király és hitvese, Anna királynő hamvainak palepathológiai vizsgálata. In: Orvosi Hetilap 1968. 423-427. A székesfehérvári királysírok 1984-ig vezetett kutatástörténetét ld. Hankó Ildikó: A magyar királysírok sorsa. Bp. 1987. 21-66. Bibliográfia uo. 141-145. 7 Katona 1781. 460, 8 Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Nagy-Becskerek, 1892. 354. (Wertner 1892.) 9 A négy fiú arnya szerinti megoszlásáról Sisic 1944. 157-158. [Vö. a forrás szövegével! Szentpétery, SS. Rer. Hung. I. 211.] Imre és András változatos születési éveit ld. uo. 121., 157. 10 Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai Bp.. 1982. 294-295. (Moravcsik, ÁMTBE) 11 Makk 1982. 52. 12 Canonicorum Pragensium Continuationes Cosmae. In: Georg Heinrich Pertz: Monumenta Germaniae Historica. Scriptorum Tomus IX. Hannoverae, 1851. (Pertz, MGH. SS.)
