Századok – 1999

Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685

724 ÁDÁM MAGDA németek ellenzése dacára is birtokba veszi Kárpátalja megmaradt részeit. Ezt a tervet a minisztertanács is elfogadta. Elhatározásukat közölték az olasz és a len­gyel kormánnyal. Közben azonban megérkezett Berlinből a terület elfoglalására vonatkozó német hozzájárulás.11 7 Ε fordulat Telekiben vegyes érzelmeket ébresz­tett. Örömöt a felett, hogy végre megvalósíthatja a közös lengyel-magyar határt. Aggodalmat amiatt, hogy ez német hozzájárulással történt, következménye pedig a Német Birodalom Kárpát-medencei lévő túlsúlyának további erősítését eredményezi. Miért változtatta meg Hitler álláspontját, amelyet Münchentől március ele­jéig képviselt? Ebben most döntő szerepet a szlovák kérdés játszotta. Sidor már­cius 12-én visszautasította a németek kívánságát a „önálló" Szlovákiát illetően. Ezt követően Hitler Berlinbe kérette Tisot (aki a tárgyalt időben semmilyen funk­ciót nem viselt), s tudatta vele: „ha nem megy el, akkor a magyarok nemcsak Kárpátalját, hanem Szlovákiát is megszállják." Majd tudatta vele, hogy két német hadosztály készen áll Bratislava elfoglalására. Hitler Tisoval folytatott tárgyalásai során több alkalommal visszatért arra, hogy Magyarországgal szemben ő mentette meg Szlovákia önállóságát. „Véletlenül" éppen ebben az időben érkezett egy je­lentés a megbeszéléseken résztvevő Ribbentropnak, amely hírt adott a szlovák határ mentén történt magyar csapatösszevonásokról. A jelentést Hitler átnyújtot­ta Tisonak118 és választ kért: „akar-e Szlovákia elszakadni Csehországtól és füg­getlen állammá válni?" Másnap a szlovák parlament választ adott e kérdésre, kikiáltotta Szlovákia függetlenségét. Ezzel egy időben Tiso a szlovák állam védel­mét kérte Németországtól. Hitler ezt megadta. Kárpátalja Magyarország által történő megszállását bonyolította, hogy már­cius 14-én — a németeknek Prágába történő bevonulásával egy időben — Volosin puccsszerűen kikiáltotta Kárpátalja függetlenségét, s kérte Németország védnök­ségét. S miután Hitler válasz nélkül hagyta kérését, Romániába szökött, ahol proklamálta Kárpátaljának Romániához való csatlakozását. A román kormány, amely tisztában volt azzal, hogy Kárpátalja megszállása a németek hozzájárulá­sával történt — Volosin felkérése ellenére meg sem mozdult. Diplomáciai akciót indított annak érdekében, hogy Kárpátalja ama részeit, amelyeket az első világ­háború után is magának követelt, békésen megszerezze. (Ebben Lengyelország támogatta.) A magyar kormány azonban ezt a leghatározottabban visszautasítot­ta. Március 17-én a Szics/gárda kisebb ellenállását letörve, elfoglalta Kárpátalját, az egynapos köztársaságot. Ezek az események, amelyek München logikus követ­kezményei voltak, maguk alá temették nemcsak Csehszlovákiát, hanem az egész Versailles-i Közép-Európát. 117 ADAP Serie D. Bd. IV 84. sz. dok. 200-201. 118 DIMK IV köt. Magyarország külpolitikája a II. világháború kitörésének időszakában 1939-1940. Összeállította és sajtó alá rendezte Juhász Gyula. Budapest, 1962. 97. sz. dok. 192-193.

Next

/
Thumbnails
Contents