Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 723 zen. Március 6-án Vórnle János, a külügyminiszter állandó helyettese Prágába utazott, ahol Chvalkovlsky csehszlovák külügyminiszterrel tárgyalt. Megbeszélései során hangsúlyozta, hogy Magyarország jószomszédi viszonyba akar kerülni Csehszlovákiával. A jó viszonyt egyelőre a kárpátaljai kérdés zavarja. Majd ismertette a Magyarországnak e területhez fűződő gazdasági érdekeit. Végül kijelentette: kormánya Kárpátalja átengedése fejében kész rekompenzációt adni. Chvalkolvsky noha erősen nyugtalankodott azért, hogy mit szólnak majd a németek, hajlandónak mutatkozott az ügylet megkötésére.11 5 Végleges választ azonban csak Hácha elnökkel történt megbeszélés utánra ígérte. Hitler, noha a tárgyalt időben már eldöntötte, hogy két héten belül Csehszlovákiát teljesen felszámolja, Kárpátalját Magyarországnak engedi át, a bécsi döntés határozataira hivatkozva leállította a készülő magyar -csehszlovák ügyletet. Egyrészt be kellett bizonyítani a más utakon is próbálkozó Telekinek, hogy a revízió kulcsa Berlinben van. Másrészt Kárpátalját a szlovák kérdés zökkenőmentes megoldásának szolgálatába kívánta állítani. Március első napjaiban a német politika számára bizonyos kedvezőtlen jelek mutatkoztak Szlovákia elszakadásának kérdésében. A Szlovák Néppárt vezető köreiben ingadozás volt tapasztalható. Március 7-én Berlin Tiso és Sidor tudomására hozta, hogy Németország Csehszlovákia felszámolását határozta el, s ez lesz a legjobb lehetőség Szlovákia önállóságának kikiáltására. Ezzel egy időben Ausztriából nagyobb mennyiségű fegyvert szállítottak Szlovákiába és felfegyverezték az ún. német rendfenntartókat. Ebben a helyzetben a prágai kormány és a köztársasági elnök fegyveres közbelépésre határozta el magát. A Tiso kormány valamennyi tagját — Teplanskjft kivéve — letartóztatták. A hatalmat Szlovákiában a hadsereg vette át. A német kormány az ingadozó szlovák vezetőket figyelmeztette: „Ha a szlovákok nem teljesítik Berlin kívánságait, Magyarország megszállja Szlovákiát, ha nem élnek Hitler engedélyével, akkor a Führer leveszi róluk a kezét és akkor ott vannak a magyarok." Sidort azonban nem tudták megnyerni tervük számára. Ebben a helyzetben, amikor a szlovák kérdés Sidorék ingadozásai és a prágai kormány közbelépése következtében bonyolódni kezdett, Hitlerék szabad kezet adtak Kárpátalját illetően a magyar kormánynak. Március 11-én hosszú hallgatás után, jegyzéket küldtek Budapestre, amely lényegében ezt tudatta. A jegyzék négy pontban foglalta össze Németország kárpátaljai gazdasági és politikai érdekeit, amelyekre a magyar kormánynak e terület megszállásánál tekintettel kell lennie.116 Teleki elfogadta azokat. Ezt követően Hitler magához hívatta Sztójay berlini magyar követet és szankcionálta Kárpátalja megszállását. Közölte vele: Csehszlovákia széttörése közvetlen napirenden van. Szlovákia függetlenségét el fogja ismerni. Kárpátalja kormányának azonban 24 óráig nem ad hasonló elismerést. Jelentse kormányának: Magyarországnak van 24 órája, amely idő alatt megoldhatja a rutén kérdést. A történetírásban és a köztudatban létezik olyan nézet, miszerint Teleki Berlin akarata ellen szállta meg Kárpátalját. Tény, hogy Telekinek eredetileg — tehát a német hozzájárulás előtt — az volt a terve, hogy ha Hitler elfoglalja Csehszlovákiát, vagy Szlovákia függetlenné válik, akkor még a 115 DIMK. III. köt. 390. dok. 526. 116 ADAP Serie D. Bd. IV 84. dok. 200-201. AD AR Serie D. Bd.IV dok. 84. 200-201.;198.dok. 209.;202. Dok. 214.; 202. dok. 214.
