Századok – 1999
Közlemények - Kovács László: Volt-e a honfoglaló magyaroknak kauricsiga-pénzük? I/63
VOLT-E A HONFOGLALÓ MAGYAROKNAK KAURICSIGAPÉNZÜK? 69 Konkrét megközelítés IG két nyomtatott oldalnyi cikkének csaknem háromnegyede főként a 10. századi magyar régészeti leletek idegen: arab, bizánci és nyugat-európai érméivel és az írásos forrásoknak a magyarok pénzhelyettesítő eszközeivel: az állatbőrökkel, prémekkel, prémes ruhákkal és a tinóval kapcsolatos ismereteket vázolta fel újból,26 erre most nem térek ki.2 7 A kauricsigákra vonatkozó egy hasáb méretű szöveg mint újszerű felvetés viszont alapos áttekintést érdemel! Miközben az alábbiakban gondolatról gondolatra lépő elemzést adok, hangsúlyozni szeretném, hogy a kauricsigák valóban hosszabb szünet után a honfoglaló magyarokkal jelentek meg újra a Kárpát-medencében, ezért Gedai István azon mondataira nem reflektálok, amelyekben ő is ezt állítja. Ezt leszámítva azonban mindenben eltér a véleményünk. >r Az előzőek ismeretében tanulmányozva a X. századi magyar sírleleteket, foglalkozunk e sírokban előforduló kauri kagylókkal (Cypraea moneta). Számunkra itt és most érdektelen a teljes leletanyag katalógusszerű ismertetése, maga a jelenség a fontos, hogy a kauri kagylók aX. századi magyar sírokban nem tekinthetők ritkának. "2S A homályos fogalmazás azt a tényt tükrözi, hogy Gedai István nem tekintette át a 10. századi magyar régészeti leleteket. Hiába idézte a leletkataszter címét, még az abban foglaltak ismerete sem lett volna elegendő a kérdés tanulmányozásához, hiszen e katalógus adatgyűjtésének 1959. december 31-i lezárását2 9 követően a leletanyag lényegesen megnövekedett. Pedig nem lett volna érdektelen számára a régészeti hagyaték tanulmányozása, mert maga is felismerhette volna belőle azt a tényt, amelyre Szőke Béla már rámutatott: a kauricsigák a nők—és értelemszerűen a leánygyermekek — temetkezésének mellékletei.3 0 Ebből viszont az következik, hogy a kauricsigák nem viselkednek pénzként („értékmérőként") a 10. századi sírokban, mert azokban ugyanis a díszként viselt idegen kibocsátású forgalmi pénzek elsősorban az elsődleges pénzszerzési lehetőségekhez jutó férfiak mellékletei voltak.3 1 A leletanyag tanulmányozásából egyébként az is kiderült volna, hogy vannak olyan honfoglalás kori kauiicsigás temetkezések is, amelyek kortárs arab és nyugat-európai érmét is tartalmaztak.3 2 26 Gedai István 1994-95, 155-156; vö. pl. ua. 1972, 139-141; ua. 1972a, 189-193; ua. 1980, 28-31; ua. 1986, 18-22. 27 Vó. László Kovács 1989. megfelelő részei. 28 Gedai István 1994-95, 156. Mivel munkájának az alább idézett összes részlete is erről az oldalról való, több hivatkozást nem tettem. 29 Leletkataszter, 9. 30 Szőke Béla 1962, 54-55 („A női ékszerek és a viselet tárgyai" c. fejezetrészben). 31 VÖ. az egyes érmefajok értékelését szövegben és táblázatokban: László Kovács 1989. 32 Csekej (régi Nyitra m.; Cakajovce, okr. Nitra, SZLK)-Templom-dűlő (poloha Kostolec): 9-12. századi köznépi temető, 357. sír: leány csontvázának mellékletei között Guillaume auvergne-i gróf (918-926) brioude-i és Raoul francia király (923-936) dijoni l-l átlyukasztott denára, valamint 5 átlyukasztott kauricsiga: 4 pénzkauri, 1 pénz- vagy gyűrűskauri: Mária Rejholcová 1995, 38, 147: LVII. t. Karos (BAZ)-Eperjesszög, Libatanya II. temető: 10. századi temető, 1. sír: női csontváz mellékletei között 1 meghatározhatatlanná kalapált, átlyukasztás nélküli arab dirhem, valamint 3 pénzkauri: Révész László 1996, 15, 230: 8. t: 1-9, 387: 164. t: 4. Kenézlő (BAZ)-Fazekaszug, II. temető: 10. századi temető, 20. (= 45.) sír: férficsontváz mellékletei között Ahmad ibn Iszmáil számánida emír (907-914) dirhemének átlyukasztott voigai-bolgár utánzata, valamint 1 átlyukasztott pénzkauri: Fettich Nándor 1931, 94-96, 93-95: 76-80. á; László Kovács 1989, 37-38: Nr. LlIIb. 147, 30. á: Nr. 4. Szered (régi Pozsony m.; Sered, okr. Galanta, SZLK)-Mácsédi-dombok (Macianske vrsky) II. temető: 10. századi temető, 8.155. sír: kisgyermekcsontváz mellékletei között I. Berengár itáliai király
