Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
706 ÁDÁM MAGDA lehetőséggel, hogy Hitler mégis megegyezik Chamberlainnel. Ebben a helyzetben Magyarország egyedül maradt, és teljes diplomáciai, politikai és katonai vereséget szenved. Ilyen kockázatot Imrédyék nem vállalhattak. Hitler kérésének visszautasítása újabb magyar-német ellentétet szült. így hát a magyar miniszterelnök és külügyminiszter hiába fogadta el Hitler korábbi — augusztusi — kívánságait,64 a Führer újabb, Magyarország helyzetével és sorsával nem törődő követeléseket állított fel. így a németek joggal elégedetlenek voltak Imrédyék szeptemberi látogatásával is. Az obersalzbergi tárgyalások végén Imrédy, Hitler kérésére írásba foglalta a magyar kormány Csehszlovákiával szemben támasztott követeléseit. Hitler megígérte, hogy az újabb találkozáson Chamberlainnel ezeket képviselni fogja. Hasonló ígéretet tett Lipski berlini lengyel követnek, akivel ugyanazon a napon beható eszmecserét folytatott. Persze a Führernek esze ágában sem volt a fenti ígéretét betartani. Az 1938. szeptember 23-án lefolytatott godesbergi megbeszélésen kizárólag a német követelésekért szállt síkkra.6 5 Ezt Chamberlain, aki erejét az akuttá vált német kérdés rendezésére összpontosította, megnyugvásul vette tudomásul. Ebben a helyzetben a magyar kormány határozott diplomáciai és katonai lépésekre szánta el magát. Szeptember 23-án éles hangú jegyzéket küldött Prágába, amelyben a magyar területek elkülönítését, a szlovákok és rutének részére önrendelkezési jogot követelt.6 6 Több korosztályt behívtak, a hadsereget a csehszlovák határon vonták össze. Ezzel egy időben, Berlinben és Londonban tiltakoztak a diszkrimináció ellen. A németek még erőteljesebb diplomáciai és katonai megmozdulásokat követeltek, a magyar kormányt az angolok nyugalomra intették. S amikor szeptember 23-án Barcza londoni magyar követ tiltakozott a godesbergi eljárás ellen,67 Halifax biztosította a magyar kormányt arról, hogy a magyar kérdést figyelemmel kíséri és alkalmas pillanatban megfontolás tárgyává, fogja tenni.6 8 Majd két nappal később Budapestre küldött levelében hangsúlyozta: ,,Αζ a tény, hogy az angol kormány pillanatnyilag figyelmét a német problémára összpontosította, nem jelenti azt, hogy a magyar kormány igényei el lennének hanyagolva."69 A brit külügyminiszter szóbeli és írásbeli üzeneteit Budapesten megnyugvással fogadták, további mérséklésre késztették a magyar kormányt. Annál is inkább, mert e napokban győződtek meg arról, hogy Chamberlain és Halifax üzenetei a magyar kérdés támogatását illetően komoly szándékot takarnak. Az is kiderült, hogy nemcsak Anglia, hanem Franciaország is hajlandó a magyarlakta területekre vonatkozó igények teljesítésére. Kérésük csupán az volt, hogy Magyarország a továbbiakban is őrizze meg nyugalmát, semlegességét.70 így érthető, hogy Budapesten ezt követően is igyekeztek kitérni a katonai együttműködésre vonatkozó német követelések elől. Ez történt szeptember 26-án is, amikor Ribbentrop kérdést intézett a magyar kormányhoz: „Mit tesz, ha Né-64 Imrédy az augusztusi tárgyalások végén hosszú ellenállás után végül megígérte, hogy Magyarország 14 napon belül megteszi a szükséges katonai intézkedéseket. 65 ADAE Serie D. Bd. II. 554. dok. 654-655.690. 66 DIMK. II. köt. 378. dok. 635-636. 67 DIMK II. köt. 383. dok. 639-640. 68 DIMK. II. köt. 394. dok. 652-653. 69 DIMK II. köt. 398/a. dok. 660-661. 70 DIMK II. köt. 394. dok. 659-660.; 389/a. dok. 654.
