Századok – 1999

Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685

A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 705 lését. így azt, hogy a német támadás megindulása után Magyarország és Lengye­lország azonnal egyidejű akciót kezdjen. A lengyel csapatok megszállják Teschent és környékét, a magyar egységek — miután a szlovákok állásfoglalása még nem tisztázódott — Kárpátalja irányában nyomulnak előre.5 9 A Lengyelországból érkező fenti üzenetekből világos volt, hogy Szlovákia hovatartozásának a kérdésében továbbra is nagyfokú bizonytalanság uralkodik, illetve, hogy e kérdésben a katonai vezetés álláspontja felülkerekedett, amely nem kívánta Szlovákiát Magyarországhoz csatolni.6 0 Noha a mérvadó brit politikai körök — Chamberlain, Halifax, Butler — kilátásba helyezték a magyar kérés támogatását, konkrét lépéseket továbbra is csak a német igények kielégítésére tettek. A magyar kormány fontosnak tartotta, hogy Chamberlain és Hitler godesbergi tárgyalása előtt tanácskozzék a német államférfiakkal. Erre alkalmat nyújtott Horthy már régen elhatározott, szeptem­ber 18-ára tervezett látogatása Göringnél. Tekintettel arra, hogy a meghívás for­mailag vadászatra szólt, hivatalos adatok az itt folytatott politikai megbeszélések­ről nem maradtak fenn. Bizonyos utalásokból tudjuk, hogy Horthy a porosz mi­niszterelnök közvetítésével kapcsolatba lépett Hitlerrel, s tárgyalt a lengyel kép­viselőkkel.61 Feltehetően, hogy Horthy látogatása közrejátszott abban, hogy Hitler kész volt szeptember 20-án fogadni a magyar miniszterelnököt, külügyminisztert és a vezérkari főnököt. Ε találkozásra a Berchtesgaden közelében lévő Orsalz­bergben került sor. „A Führer mindenekelőtt szemrehányásokat tett a magyar uraknak Magyarországnak a jelen krízis idején tanúsított határozatlan magatar­tása miatt" — olvashatjuk a tárgyalásokról készített feljegyzésben.62 Magyaror­szág számára elérkezett az utolsó pillanat a bekapcsolódáshoz — jelentette ki Hitler —, mert különben nem lesz abban a helyzetben, hogy a magyar érdekekért síkra szálljon. Majd felszólította Imrédyt és Kányát, hogy azonnal követeljenek a kívánt területeken népszavazást, s semmilyen garanciát ne adjanak Csehszlovákia esetleges új határai számára. A feljegyzés ködösen megfogalmazott utalásából arra lehet következtetni, hogy Hitler a magyar miniszterelnöknek azt javasolta: még a godesbergi tárgyalás előtt, vagy esetleg alatt, Magyarország indítson katonai akciót Csehszlovákia ellen „mert fennáll az a veszély, hogy a csehek mindent elfogadnak", s akkor Csehszlovákia teljes felszámolásáról egyelőre le kell monda­ni.63 Hitler első két kívánságával Imrédy egyetértett. Visszautasította azonban a magyar támadásra vonatkozó német elképzelést. Hiszen ennek teljesítésével Ma­gyarország egyedül kezdett volna katonai akciót Csehszlovákia ellen. Ez casus bellit jelentett volna Románia és Jugoszlávia számára, szembeállította volna a nyugati hatalmakkal. Mindez olyan körülmények között, amikor Németország katonai támogatását nem lehetett biztosra venni, hiszen számolni kellett azzal a 59 DIMK. II. köt. 354. dok. 611-613. Hory varsói magyar követ elfogadhatatlannak tartotta kormánya számára azt, hogy a magyar-lengyel támadás a német támadással egy időben induljon. 60 DIMK. II. köt.331. dok. 558-592. 61 Horthy Miklós titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte, magyarázó szöveggel és lábjegy­zetekkel ellátta Szinai Miklós és Szűcs László. Budapest, 1962. 183. 62 ADAP Serie D. Bd. II. 554. dok. 689-690. 63 Uo. Lásd erről részletesen Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején. Századok, 1959. 1-2 sz.; valamint Magda Adám: La Hongrie et Münich. Revue d'Histoire de la Deuxième Guerre Mondiale et des conflits contemporains 132. Octobre 1983.

Next

/
Thumbnails
Contents