Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
704 ÁDÁM MAGDA bármely részét a birodalomhoz csatolják, mert ebben az esetben Magyarországnak is területi követelései lesznek.5 5 Szeptember 18-án Barcza György londoni magyar követ alig hogy visszatért Budapestről állomáshelyére, felkereste Cadogan külügyi államtitkárt, s kijelentette: kormánya a magyar kisebbség számára ugyanolyen elbírálást és jogokat kíván, mint amilyet a német kisebbség kap.56 Másnap, szeptember 19-én hasonló kérést tartalmazó memorandumot juttatott el Chamberlainhez. Az angol miniszterelnök még aznap az alábbi üzenetet küldte a magyar kormánynak és a honvédelmi miniszterelnöknek: „Teljes mértékben rokonszenvezek Magyarországgal, amelynek nincs oka aggodalomra. Magyarország helyzetét gondosan emlékezetemben tartom. Nagymértékben helyeslem és továbbra is ajánlom ama békés és nyugodt magatartás folytatását, amelyet Magyarország mindeddig tanúsított". Az angol külügyminisztérium ostromlása folytatódott. Szeptember 20-án Barca újra jelentkezett Halifaxnál és kérte az angol kormány támogatását. Ez alkalommal a brit külügyminiszter jegyzéket adott át a magyar követnek, amelyben türelemre intette a magyar kormányt. „Az angol kormány teljesen megérti — szólt a jegyzék — a magyar kormány érdeklődését a csehszlovákiai magyar kisebbség jövője iránt, de biztosan reméli, hogy a magyar kormány jelenlegi kényes helyzetében óvatos lesz és semmit nem fog tenni a mostani válság mérvének növekedése érdekében, hanem megnyugszik abban, hogy a magyar álláspont tudomásul vétetett (has been placed on record)". 57 A Londonban kifejtett tevékenységgel párhuzamosan a magyar kormány Párizsban is lépéseket tett. A francia kormány, az angoloktól eltérően, nem mutatott megértést a magyar kívánságok iránt. Amikor Khuen Héderváry, párizsi magyar követ a Qai d'Orsayn, és Kánya külügyminiszter a budapesti francia követnél tiltakozott a diszkrimináció ellen, s a franciák segítségét kérte a kérdés igazságos rendezéséhez, azt tanácsolták, hogy ez ügyben forduljon Prágához.58 A diplomáciai lépésekkel párhuzamosan a magyar kormány katonai intézkedéseket is tett. Szeptember 16-án elrendelte két újabb korosztály behívását (újabb száz ezer embert hívtak be). Az egységeket a csehszlovák határ mentén helyezték el. Felvidéken több helyen zavargásokra, kisebb-nagyobb összeütközésekre került sor. A magyar kormány, noha fokozta a Csehszlovákiára gyakorolt nyomását, megmozdulásainak hevessége azonban még mindig elmaradt a németek és a lengyelek által a Szudéta, illetve a tescheni vidéken rendezett akcióktól. Ebben szerepet játszottak Chamberlain és Halifax előbb idézett üzenetei, amelyekben megnyugtatták Magyarországot, hogy nincs ok az aggodalomra. Békés magatartásuk esetén számíthatnak Anglia megértésére. Anglia továbbra is jelentősen befolyásolta Magyarország Csehszlovákiával kapcsolatos magatartását. Szerepetjátszott abban, hogy az Imrédy kormány figyelmen kívül hagyott több német követelést egy határozottabb fellépésre, s nem fogadta el Varsó számos elképze-55 DIMK. II. köt. 363. dok. 621-622. 56 DIMK. II. köt. 363. dok. 621. A Foreign Office tájékoztatta a francia kormányt Barcza György londoni lépéseiről, valamint a brit kormány álláspontjáról a magyar követeléseket illetően. Archives du Ministere des Affaires Étrangères (A továbbiakban AD.)Europe 1918-1940. Tchécoslovaquie (A továbbiakban T.) Vol. 136. f.54-55. 57 DIMK II. köt. 365. dok. 624. 58 DIMK II. köt. 370. dok. 630.
