Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 703 A Chamberlain Berchtesgaden-i útjáról szóló hír megdöbbenés erejével hatott a magyar kormánykörökre. Ez a fordulat, amely Budapestet váratlanul érte, azok igazát látszott alátámasztani, akik Imrédyék félelmét a nyugati hatalmak beavatkozásától túlzottnak tartották. Amikor szeptember 14-én ismeretessé vált, hogy Anglia miniszterelnöke személyesen utazik Hitlerhez, a magyar kormány azonnal diplomáciai akciót indított egy esetleges diszkrimináció megakadályozására. A Wilhelmstrasse-val közölte, hogy a magyar kormány érthetetlennek tartana bármiféle rendezést, amely a magyar érdekeket nem olyan mértékben venné figyelembe, mint a szudétanémetekét. Ezzel egyidőben a Foreign Office-ban jelezte, hogy igen komoly következményei volnának, ha a szudétanémetek részére adandó bármi engedmény — adott esetben a népszavazás is — a magyar kisebbségre alkalmazást nem nyerne. A Chamberlain-Hitler tanácskozáson csak a német kérdést vitatták meg. A magyar kisebbséggel kapcsolatos követelések csak közvetve kerültek szóba.52 Budapesten ezt csalódottan vették tudomásul. A magyar kormány e diszkrimináció ellen tiltakozott. Göring a történtekért a magyar kormányt okolta, mert, ahogy a magyar berlini követnek kifejtette, nem küzdött elég erélyesen Csehszlovákiával kapcsolatos követeléseiért. Rezervált volt.5 3 Majd üzenetet küldött Budapestre: elérkezett a sorsdöntő pillanat, hogy teljes erővel bekapcsolódjon a Csehszlovákia elleni akcióba A németeknek rendkívül fontos volt ugyanis, hogy Magyarország és Lengyelország erőteljes Csehszlovákia elleni tevékenységbe kezdjen. Berchtesgadenben Hitler és Chamberlain kölcsönösen ígéretet tettek egymásnak, hogy a helyzet éleződését minden rajtuk álló eszközzel meg fogják akadályozni. Berlin keze tehát bizonyos fokig meg volt kötve. Ezért szólította fel Göring a magyar kormányt, hogy 1. hivatalosan és erélyesen követelje a csehszlovákiai magyar kisebbség számára az önrendelkezési jogot, 2. provokáljanak fegyveres összeütközéseket, sztrájkokat, a behívási parancsnak ne tegyenek eleget, mert a nyugati hatalmak csak erős incidensekre figyelnek fel.54 Göring nem titkolta, hogy miért sürgeti a határozottabb magyar politikát. Arra van szükség — mondotta Sztójaynak —, hogy az összes kisebbségek az érdekelt szomszédállamok kormányai, valamint a közvélemény ordítóan dokumentálják a csehszlovák állam tarthatatlan voltát, még pedig most sürgősen, amíg Chamberlain Németországból visszatérve Londonban tárgyal. Berchtesgaden után a magyar kormány széleskörű tevékenységet fejtett ki. Tiltakozott a diszkrimináció ellen. A németekkel való azonos elbánást követelte. A hangsúlyt az angol kormány megnyerésére fektette. Szeptember 16-án Imrédy és Kánya magához kérette Knox budapesti angol követet, s közölte vele: A csehszlovákiai magyarságot azonos elbánásban kell részesíteni a szudétanémetekkel, s a beálló diszkriminációért a magyar kormány semmiféle felelősséget nem vállal. A magyarság számára nem fogadják el az autonómiát, ha a szudétanémet terület 52 Amikor Chamberlain megkérdezte Hitlertől, hogy Csehszlovákiával való nehézségei csak a német kisebbségek miatt vannak, vagy fel akarja osztani az országot, Hitler azt felelte: A szudétanémeteken kívül a magyaroknak, a lengyeleknek és az ukránoknak is vannak követeléseik. О azonban nem akar szószólójuk lenni. Weltgeschichte der Gegenwart in Dokumenten. Bd. I. München 1953. 67. dok. 136. 53 DIMK II. köt 347. dok. 605-607. 54 DIMK. II. köt 347. dok. 605.
