Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 701 miniszterelnökkel, hogy: „Aki részt akar venni a lakomán, annak a főzésből sem szabad magát kivonnia".4 6 „Pozitívabban beszélt időközben (augusztus 23-án A.M.) Horthy a vezérrel" — olvashatjuk ugyancsak Weizsäcker feljegyzésében. A kormányzó ugyan nem hallgatta el az angol semlegességére vonatkozó kételyeit, kijelentette azonban, hogy Magyarország részt fog venni a háborúban. Imrédy és Kánya nagyon nehezen tudták csak visszatartani Horthyt attól, hogy konkrét katonai feladatokat is vállaljon.47 Hitler jól tudta, hogy mivel lehet a makacs magyarokat megpuhítani. Megfenyegette őket, hogy ilyen magatartás mellett kimaradnak az osztozkodásból, de ha részt vesznek a Csehszlovákia elleni támadásban, Szlovákia és Kárpátalja Magyarországé lesz. Imrédy és Kánya — nem utolsó sorban Horthy befolyására — feladta aggályoskodását. Két nappal később, augusztus 25-én Kánya kihallgatásra jelentkezett Hitlernél és korrigálta a magyar katonai felkészülésről tett korábbi megállapítását, kijelentve: „Magyarország helyzete sokkal jobb, mint ahogy gondolta. Fegyverkezés szempontjából ez év október 1-től már abban a helyzetben lesz, hogy részt vehet egy konfliktusban."4 8 Ezután Hitler külön tárgyalt Rátz-cal is. Felszólította a magyar honvédelmi minisztert, hogy dolgozza ki a magyar-német együttműködés katonai tervét.4 9 Hitler végül fenyegetésekkel és ígéretekkel elérte, hogy a magyar delegáció vállalta a Csehszlovákia elleni akcióban való részvételt. Elvállalta ugyan, de mindent elkövetett annak érdekében, hogy abból lehetőleg kimaradjon. Már a Kiel-i tárgyalásokon azt kérte, s a későbbiek során erre többször visszatért, hogy a Csehszlovákia elleni háború a német támadással induljon, s az ahhoz kapcsolódó magyar katonai akció néhány nappal később következzen. Azt remélte, hogy e néhány nap alatt a helyzet tisztázódik, milyen erők vesznek részt a háborúban, s a beavatkozást ettől tehetik függővé. Vagy pedig — ami számukra a legideálisabb lett volna — ha a Wermacht ez alatt az idő alatt harcképtelenné teszi Csehszlovákiát és a magyar hadsereg minden harc nélkül megszállja Szlovákiát és Kárpátalját. A magyar kormány a németországi látogatás után sokban igazodott a német elképzelésekhez, több figyelmet fordított Magyarország felkészítésére egy esetleges Csehszlovákia ellenes háborúra. Első feladata volt megszabadulni a Csehszlovákiával kötött egyezménytől, amelynek egyik pontja az agresszióról való lemondására vonatkozott. Az egyezmény parafálása — mint említettük — a kisebbségi követelések teljesítésén múlott. Miután az Egyesült Magyar Párt a prágai kormány erre vonatkozó javaslatait mint elégtelent visszautasította, Budapesten a bledi egyezményt Csehszlovákia viszonylatában érvénytelenítették. A Bledet megelőző és az azt követő napokban és hetekben az Egyesült Magyar Párt vezetői a kisebbségi szerződésekben rögzített jogokért szálltak síkra. Memorandumukban tényszerűen rögzítették a sérelmeket, követelve azok orvoslását. így érthető, hogy örömmel üdvözölték Runciman csehszlovákiai misszióját. Esterházy János, a párt elnöke, kapcsolatba lépett a lorddal, akit szóban és írásban tájékoztatott ezekről 46 Uo. 47 Uo. 48 Uo. 49 Belügyminisztérium. Endre László és társai népbírósági pere. 19340.
