Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
700 ÁDÁM MAGDA akarta lábra segíteni a Magyarország ellen létrehozott kisantantot. Inkább arról van szó, hogy más lehetőség nem lévén, ezúton kívánta biztosítani a jugoszláv semlegességet. Ezzel tisztában volt Hitler is. Nagy elégedetlensége azzal magyarázható, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyva kérésüket tárgyalt, s két kérdésben megegyezett azzal a Csehszlovákiával, amelynek megsemmisítését a közeljövőben tervezte. Csehszlovákia viszonylatában is lemondott az erőszak alkalmazásáról, noha tudta, hogy a magyarok segítségével kívánja ezt végrehajtani. Hitler tisztában volt azzal is, hogy Bleddel Magyarország gesztust akart tenni a nyugati hatalmaknak, s hátsó gondolata az volt, hogy a magyar-német tárgyalásokhoz erősíti a magyarok pozícióit. (Bled egybeesése a magyar államférfiak németországi látogatásával nem véletlen.) A németek nagyfokú elégedetlenségét fokozta, hogy első pillanatban nem lehetett tisztán látni, tulajdonképpen mi történt Bledben. „Ok (ti. a németek A.M.) valamilyen messze menő megegyezést nem tartottak kizártnak" — jelentette Sztójay.40 Nem így az olaszok, akik világosan látták és megértették az egyezmény lényegét. „Mindenesetre a bledi találkozás a kisantant szétrobbantásának új fázisát nyitotta meg. Csehszlovákia elszigetelődött, a francia barátsági rendszer szilárd helyzetéből kimozdult" - jegyezte be Ciano naplójába.4 1 A bledi egyezmény hosszú időre beárnyékolta a magyar-német barátságot. Hitlerék bizalmatlanságát csak növelte a magyar politikusok kiéli tárgyalásokon tanúsított magatartása. Amikor Ribbentrop nekik szegezte azt a kérdést: hogyan cselekednek, ha a Führer fegyveres erővel válaszol bármiféle cseh provokációra,42 a magyar miniszterelnök és külügyminiszter Magyarország részvételét nem tartotta lehetségesnek. Kétféle akadályra hivatkoztak. A jugoszláv semlegesség hiányára, valamint Magyarország elégtelen felfegyverzésére.4 3 A magyar miniszterelnök kifejtette, hogy az ország újra-fegyverzése csak most indult el. Egy-két évre van szüksége a befejezéshez. A német kérés váratlanul érte őket. Ok ugyanis 1940-re várták a háborús konfliktust. Ribbentrop próbálta meggyőzni a magyar minisztereket, hogy támadás esetén sem Jugoszlávia, sem Anglia, sem pedig Franciaország nem fog megmozdulni. Majd kijelentette: „Aki revíziót kíván, annak ki kell használni a konjunktúrát." Imrédy és Kánya azonban továbbra is szkeptikus maradt.4 4 Hitler, akit rendkívüli módon feldühített a katonai szövetségre tett ajánlatának visszautasítása, közölte Imrédyvel, hogy az adott esetben semmit nem kíván Magyarországtól, maga sem tudja az időpontot4 5 (ti. a támadásra). Weizsäcker feljegyzése szerint Imrédy e szavak hallatára nagyon megkönnyebbült. Ε megkönnyebbülés azonban nem volt tartós, mert Hitler csakhamar tudatta a magyar 40 OL. Küm. res. pol. 1938-7-792. 41 Ciano Galeazzo: Diplomatie Papers. London, 1948. 211. 42 ADAE Serie D. Bd. II. 383. dok. 486-487. 43 Uo. 44 A magyar delegáció tagjai nagyon is tisztában voltak azzal, hogy Hitler 1938 őszére tervezi a háborút. Erről több forrásból, így a magyar vezérkari főnöktől is tudomást szereztek. Keresztes-Fischer Lajos óvta a magyar politikusokat egy Csehszlovákia elleni háborúban való részvételtől, mert- ahogy érvelt- komoly információi vannak arról, hogy a német hadvezetés a háború kimenetelét Németországra nézve katasztrofálisnak tartja, s ezért ellenzi. OL. Küm. res. pol. 1939-7/a-894. 45 ADAB Serie D. Bd. П. 383. dok. 486-470.
