Századok – 1999

Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685

A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 699 kázatot vállaltak volna. Végül, de nem utolsó sorban, a magyar kormány olyan egyezményt kívánt kötni, amely elősegíti Jugoszlávia és Románia semlegességét arra az esetre, ha Magyarország mégiscsak részt vesz a Csehszlovákia elleni ka­tonai akcióban. A bledi magyar-kisantant megállapodás lényegében ilyen volt. Felemás, nyi­tott, sokféleképpen értelmezhető. Ez abból adódott, hogy Magyarország Jugosz­láviával és Romániával megegyezett a napirenden lévő mindhárom — így a meg­nem-támadásra is vonatkozó — kérdésben. Ε megállapodásokat a felek parafálták. A Magyarország és Csehszlovákia közötti megegyezés nem került parafálásra, mert a kisebbségi kérdésben, amely az egyezmény egyik pontját képezte, nem tudtak megállapodni.36 A prágai kormányt ebben a kérdésben ugyanis magasabb köve­telmények elé állította. így Csehszlovákia viszonylatában a parafálást elhalasz­tották arra az időre, amikor a kormány teljesíti a magyar kisebbségekre vonatkozó követeléseit. A magyar kormány ama elképzelését, hogy a tárgyalások befejezése is bár­mely relációban függetlenül történhessék a másik két viszonylatban folytatott tárgyalások eredményétől, nem tudta azonban megvalósítani. Nem sikerült, mert a jugoszláv kormány a nyugati hatalmakra és a belpolitikai helyzetre való tekin­tettel nem merte ilyen nyíltan cserbenhagyni szövetségesét. így a bledi egyez­ményt nem véglegesítették, és soha nem is lépett életbe. A bledi egyezmény jelentőségét túlértékelték mind a nyugati hatalmak, mind pedig Németország. Az angol, francia és a kisantant sajtó egyértelműen üdvözölte az egyezményt.3 7 Azt óriási győzelemnek tüntették fel. Berlinben viszont felhá­borodással fogadták a bledi megállapodásra vonatkozó hírt, amely bombaként ha­tott. A német vezetők szemrehányásokat tettek a magyar államférfiaknak, akik ez időben Németországban tárgyaltak. Hitler és Ribbentrop visszautasította a magyar miniszterelnök és külügyminiszter magyarázkodását, hogy ti. a magyar kisebbsé­gek védelme érdekében felállított túlzott követelésekkel megakadályozhatják az egyezmény hatályba lépését.3 8 Az erőszak alkalmazásáról való lemondás — felelt ingerülten Hitler — úgy sem hozza meg a kívánt politikai eredményt, hogy ti. megvédje Magyarországot Jugoszláviától. Ellenkezőleg Magyarország elzárta az utat az intervenció elől Csehszlovákiában, s erkölcsileg sokkal nehezebbé tette Jugoszlávia számára, hogy szövetségesét cserben hagyja. Hitler soha nem tudta megbocsátani a magyar kormánynak a bledi egyez­ményt. , Amikor ő (ti. Hitler — A.M.) Horthy látogatásakor tanácskozásokat foly­tatott a német-magyar együttműködésekről, Kánya Bledben lábra segítette a kis­antantot, méghozzá Németország ellen."39 Persze a magyar külügyminiszter sem 36 A kisebbségi kérdésben a magyar kormány magasabb követelmények elé állította Csehszlo­vákiát, mint Jugoszláviát és Romániát. Tette ezt annak ellenére, hogy Imrédy hatalomra kerülésekor Kobr budapesti csehszlovák követtel folytatott tárgyalása során kifejtette: Csehszlovákiában a ma­gyar kisebbség helyzete jobb, mint Romániában és Jugoszláviában. 37 Az angol Daily Herald vezércikkében méltatta a bledi megállapodást, a magyar államférfiak hajlékonyságát. Daily Herald 1938. augusztus 24. 38 Akten zur deutschen Auswärtigen Politik 1918-1945. (A továbbiakban ADAB) Serie D. Bd. Π. Baden-Baden, 1950. 390. dok. 497. 39 A németek magyarországi politikája, titkos német diplomáciai okmányokban (1937-1945). Szerkesztette: Bolgár Elek. Budapest, 1947. 25. dok. 497.

Next

/
Thumbnails
Contents